Címke: ingatlan

Meddig nőhetnek a magyar ingatlanárak? Van még tere a drágulásnak

napi.hu, 09.27. − Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Tekintsük át, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi év végéhez viszonyítva a járványhatás ellenére további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez az érték. A Visegrádi Négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt a drágulás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.

Mibe fektetnének a magyarok 10 millió forintot?

napi.hu, 08. 27. – Egy felmérésben a megkérdezettek 46 százaléka elsősorban ingatlanba fektetné a tízmillió forintját. A második helyen a deviza áll, de jócskán lemaradva. 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy dollárba vagy euróba tenné a pénzt. A harmadik helyen az arany áll, 11 százalék a nemesfémben bízik a legjobban, és a lakosság mindössze 10 százaléka vásárolna a pénzből állampapírt. Kockázatosabb befektetésekben, részvényben például mindössze 5 százalék gondolkozik, és ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy kriptovalutát vásárolnának 10 millió forintból. Az utóbbi még a részvénynél is kockázatosabb befektetésnek számít. Kedvező fejlemény, hogy mindössze 3 százalék válaszolta azt a felmérésben, hogy készpénzben tartaná a tízmillió forintot, és 8 százalék volt, aki egyéb befektetést választott volna. A nők 54 százaléka ingatlanba fektetné a tízmillió forintot, a férfiaknál ez az arány mindössze 38 százalékos volt. A férfiaknál a második helyen az állampapír állt, de nem sokkal maradt le a népszerűségi listán az euró és a dollár, valamint az arany. A nőknél a második legnépszerűbb befektetésbe a deviza, ezt követi az arany, és csak a negyedik helyen áll az állampapír.

2021-ben ingatlanár-csökkenés várható

Napi.hu, 12.04. − A várakozások szerint a következő 12 hónapban fővárosban átlagosan 3-4 százalék körüli árcsökkenés várható. A budai zöldövezet és családi házak kivételével a várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások negatívan változtak – azaz a piaci szereplők a túlkínálat jövőbeni erősödése számítanak. Ugyanakkor vidéken a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be. A keleti régióban stagnálásra számít három válaszadóból kettő, az összesített prognózis 3 százalékos árcsökkenést vetít előre. A nyugati országrészben a felmérés résztvevőinek 72 százaléka stagnáló, 22 százaléka csökkenő árakra számít. Az összesített prognózis szerint mindössze 2 százalék körüli lehet az árcsökkenés. A lakásbérleti díjakat illetően a megkérdezettek 57 százaléka csökkenésre, 36 százaléka stagnálásra számít, növekedést mindössze 7 százalékuk vár. A várható díjcsökkenés mértéke a korábbinál kisebb, 5 százalék körüli.

Meddig tart a száguldás?

napi.hu 2018. január 15. – Gyorsan nő a magyar építőipar teljesítménye. Piaci vélemények szerint azonban egyre több olyan tényező van, amelyek visszafoghatják a növekedést. Mivel a 2016 nagyon rosszul sikerült, így alacsony volt a bázis, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2017-ben látványos bővülés menjen végbe az építőiparban. Emellett az uniós forrásokon alapuló beruházások és az épületépítések, ezen belül a lakásépítések adják az ágazat motorját. A következő időszakban folytatódhat a növekedés az ágazatban, a hó végi rendelésállomány novemberben 110 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Azonban a munkaerőhiány gondot jelent az ágazat szereplői számára, és az ebből adódó drágulás szintén akadályozhatja a növekedést. Másrészt kérdéses a kedvezményes lakásépítési áfa sorsa, és ha a kedvezményt nem hosszabbítják meg, akkor a jövőben visszaeshet a lakásépítési kedv.

Mi alapján vesz lakást a magyar?

napi.hu, 2017.05.29. – A saját ingatlannal rendelkező magyarok jellemzően 27 évesen jutnak hozzá első saját tulajdonú otthonukhoz, és kétharmaduk nem is költözik innen tovább, akik pedig mégis, azoknak csaknem kétharmada ragaszkodik addigi lakóhelyéhez – derül ki egy kutatásból. A válaszadók több mint kétharmada maximum három hónapig keresett új ingatlant, harmaduknak (30 százalék) ehhez egy hónapnál is rövidebb időre volt szüksége, és csak 17 százalékuk keresett fél évnél tovább. A legtöbben (63 százalék) négy vagy több ingatlant is megnéznek, de a válaszadók ötöde (19 százalék) rögtön az első megtekintett ingatlant megvette. A kiválasztásnál nem meglepő módon a legtöbben anyagi tényezőket vesznek figyelembe (66 százalék az ingatlan árát, 40 százalék pedig a rendelkezésére álló pénzösszeget), de az ingatlan elhelyezkedése (52 százalék) és állapota (43 százalék) is fontos szempont. Azt azonban, hogy új vagy használt lakásról van-e szó, mindössze a megkérdezettek 5 százaléka veszi tekintetbe.

Hogyan kell megállapítani a tartós lakáskiadásból származó jövedelmet?

napi.hu, 2016.08.13. – A tartós ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a jövedelem kiszámításánál a bevételt csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.

A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.