napi.hu, 08.23. − A nyári főszezonban országosan havonta 2,7 százalékkal drágultak az albérletek az egyetemi városokban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, azonban így is elmaradnak a 2020 januári csúcsértékektől. Több helyen havi 10 ezer forinttal nőtt a bérleti díj. Augusztusban országosan 2,7 százalékkal növekedtek a bérleti díjak a kínálati piacon a júniusi szinthez képest, a fővárosban pedig 2,4 százalékos növekedésről tanúskodik a mutató. Az idén januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak. Számítani lehetett az élénkülésre és a bérleti díjak emelkedésére is, főként a nyári albérletszezon júliusi indulása miatt, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után a diákok is megjelentek a keresleti oldalon. Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, az adott városban munkát vállalóknak is szerepük van az élénkülésben. A 2015-ös átlagokhoz képest a lakbérindex szerint az országos bérleti díjak 38 százalékkal, a budapestiek 30 százalékkal voltak magasabbak idén júliusban, ám ez még elmarad a 2020 januárjában elért rekordtól, amikor mind az országos, mind a fővárosi mutató bő 40 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet.
Címke: adásvételi szerződés
Jelentősen enyhülhet a lakásválság Budapesten
napi.hu, 08. 31. − Már 2022-ben elindulhat a Fővárosi Lakásügynökség, amelynek célja, hogy bővítse a megfizethető bérlakások számát, ezzel is enyhítve a Budapesten tapasztalható lakhatási válságot. A projekten a Fővárosi Önkormányzat, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Városkutatás Kft. közösen dolgozik, olyan nemzetközi partnereket bevonva, mint például a Barcelonai Lakhatási és Felújítási Intézet valamint a Habitat for Humanity Lengyelország. A lakásügynökség indulásakor elsősorban magánbérlakások bevonásával bővítenék az önkormányzat jelenlegi állományát. A most üresen álló mintegy 3700 fővárosi és kerületi önkormányzati lakáson túl ugyanis sok magántulajdonú lakás is kihasználatlan a fővárosban. A magántulajdonú lakásokat a piaci ár alatt vennék bérbe a jelentkező tulajdonosoktól, akik ezért cserébe szja-mentes jövedelemre tehetnek szert, illetve a bérbeadással járó költségeket, kockázatokat is átvállalná az ügynökség. A későbbiekben viszont további önkormányzati bérlakásokat is bevonnának, illetve – amennyiben lehetővé válik külső források, uniós vagy központi kormányzati források elérése − ingatlanvásárlás vagy építkezés útján is bővülhet a főváros megfizethető lakásállománya.
Ingatlanpiaci rekordok 2020
napi.hu, 01. 04. − Az ingatlanpiac megtorpanása ellenére a leggyorsabb eladások egy napon belül megtörténtek: a fővárosban egy 22. kerületi 200 négyzetméteres, felújítandó családi házat 2020 májusában 38,9 millió forintért értékesítettek egyetlen nap alatt. Egy hajdúböszörményi 110 négyzetméteres, 3 szobás házat pedig 37 millió forintért adtak el 24 órán belül. Az ország legdrágább ingatlana egy Andrássy úti palota: a 2000 négyzetméteres, luxus felszereltségű lakótér egy több mint 1000 négyzetméteres telken található, és 6 milliárd forintért hirdetik. A legdrágább panellakást nem a fővárosban adták el, hanem a Balaton partján: a siófoki 79 négyzetméteres otthonért 74 millió forintot fizettek. A legolcsóbb ingatlan egy a Borsod megyei Négyes településen található romos vályogház: a 60 négyzetméteres, másfél szobás ingatlant és a hozzá tartozó 600 négyzetméteres telket 300 ezer forintos áron dobta piacra a tulajdonosa. 2020 legolcsóbb lakásáért, amely Salgótarjánban található, 600 ezer forintot kér a tulajdonosa.
Kevesen jutnak önkormányzati bérlakáshoz Budapesten
napi.hu, 2018. szeptember 29. – Egy civil szervezet által végzett felmérésből kiderül, hogy a fővárosi lakásállománynak összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás (az országos átlag 2 százalék körül van, a rendszerváltáskor pedig ez az arány Budapesten kb. 50 százalék volt). Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.
Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás található Budapesten, a kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki. Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ami a lakásépítéseket illeti: 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Ezzel szemben tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz.
Meddig tart a száguldás?
napi.hu 2018. január 15. – Gyorsan nő a magyar építőipar teljesítménye. Piaci vélemények szerint azonban egyre több olyan tényező van, amelyek visszafoghatják a növekedést. Mivel a 2016 nagyon rosszul sikerült, így alacsony volt a bázis, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2017-ben látványos bővülés menjen végbe az építőiparban. Emellett az uniós forrásokon alapuló beruházások és az épületépítések, ezen belül a lakásépítések adják az ágazat motorját. A következő időszakban folytatódhat a növekedés az ágazatban, a hó végi rendelésállomány novemberben 110 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Azonban a munkaerőhiány gondot jelent az ágazat szereplői számára, és az ebből adódó drágulás szintén akadályozhatja a növekedést. Másrészt kérdéses a kedvezményes lakásépítési áfa sorsa, és ha a kedvezményt nem hosszabbítják meg, akkor a jövőben visszaeshet a lakásépítési kedv.
Lakásépítési boom a Balatonnál
napi.hu, 2017.05.24. – Sok új lakás épül a Balatonnál, s eközben a Velencei-tónál is emelkednek az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján fellendülőben van a nyaralóépítés. A Balaton partján ugyanakkor a lakásfejlesztés is intenzív, a kiadott építési engedélyek és a több ezer tervezett ingatlan révén az átadások száma az elkövetkezendő néhány évben fog tetőzni. A vásárlók egyre inkább új építésű, part menti, panorámás társasházi lakásokat keresnek. Ezek árszínvonala jóval magasabb, de nem kizárólag a magasabb komfortfokozat, hanem a közvetlen vízkapcsolattal rendelkező építési telkek korlátozott száma miatt is. Noha a Velencei-tó árai továbbra sem érik el a Balatonét, ott is több árfelhajtó tényezővel kell számolni. Egyrészt élénkülőben van a székesfehérvári lakáspiac, ami a közeli településeken is érezteti hatását. Másrészt a Velencei-tó egyes települései a fővároshoz is viszonylag közel fekszenek, ezért sok budapestinek jelenthetnek alternatívát.
Így hat a bűnözés a lakásárra
napi.hu, 2017.04.05 – Elméletben egy környék bűnözési rátája és a lakások ára között szoros az összefüggés, a biztonság rendszerint jól forintosítható formában jelenik meg a piacon. A kapcsolat azonban mégsem ilyen egyértelmű, a lényeg a részletekben rejlik – hangsúlyozta egy ingatlanpiaci elemző. A lakások árát 60-70 százalékban az ingatlan paraméterei, a maradékot a környék minősége, az elérhető szolgáltatások mennyisége és színvonala határozza meg. A bűnözés és a biztonság nagy súllyal esik a latba, de érdemes számba venni, konkrétan milyen bűnesetekről szólnak a statisztikák.
A budapesti belvárosban például hiába a legmagasabb az ezer lakosra jutó bűnözési ráta a police.hu adatai alapján, a lakásárak mégis a legmagasabbak közé tartoznak a városban: a 2014-es 514 ezer forintos kínálati átlagár tavaly 862 ezer forintra emelkedett. Budapesten a betörési toplistát évek óta a középső budai kerületek (kivéve I. kerület) uralják, s bár mindegyikben 30-50 százalékkal csökkent a regisztrált esetek száma, a lakosság számához viszonyítva még mindig magas a betörések száma.
Megijedtek az áraktól a lakásvásárlók
napi.hu, 2017.04.06. – Márciusban egy nagy ingatlanközvetítő iroda tranzakciószám-becslése szerint 11 560 ingatlan cserélt gazdát országszerte. Erős volt a márciusi forgalom mely az egy évvel korábbitól való 7 százalékos elmaradással együtt is jelentősen túlmutat a tavalyi második féléven. A megtorpanást főleg a 2016-ban meredeken emelkedő ingatlanárak okozták – ezt követően a piacnak szüksége volt egy adaptációs időszakra, ahol a vásárolni szándékozók kivárták az árak további irányát.
A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, mely szerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest. Az év első negyedévében eddig összesen 29,6 ezer ingatlan-adásvétel zajlott országszerte. Tavaly és tavalyelőtt valamivel 30 ezer fölött volt ez a szám, de 2013-ban hasonló időszakában még a 18 ezret is alig haladta meg.
Lakásépítési boomra számítanak a szakértők
napi.hu, 2017.04.03. – Látványos emelkedésnek indulhatnak idén a lakásépítések, az áfaszabályok esetleges változása és a szakemberhiány viszont kedvezőtlen hatással lehet az építőiparra a szakértők szerint. Egy friss elemzés kimutatta, hogy idén annyi társasházi lakást adhatnak át, amennyi utoljára 2010-ben épült, de már a tavalyi csaknem 10 ezer lakásátadás is négyéves rekord volt. A szakértők az előző év rekordszámú építési engedélye miatt számítanak az építkezések megugrására főleg a főváros peremkerületeiben, a vidéki nagyvárosokban és a Balaton környékén, elsősorban az 5 százalékos áfakulcsnak köszönhetően, amely azonban várhatóan csak 2019-ig marad érvényben, így a beruházások elindítására – a tervek és engedélyezések átfutási ideje miatt – már csak 1 évük van a beruházóknak.
Túlárazott ingatlanok a lakáspiacon
napi.hu, 2017.01.05. – A KSH 2015-ös lakásfelméréséből kiderül: a hazai lakóingatlanok fele 10 millió forintnál kevesebbet ér, harmada a 10-20 millió forintos tartományba esik. Csak minden tizedik ára haladja meg a 20 millió forintot, és csupán a magyar lakások kevesebb, mint huszada ér 30 milliónál is többet. De hiába a dübörgő piac, ha egy ingatlant rosszul áraznak, kisebb eséllyel fog elkelni. A sikeres értékesítés kulcsmozzanata a megfelelő árazás, amiben előrébb járnak a tapasztaltabb ingatlanközvetítők.
A túlárazás mögött leggyakrabban két indok húzódik meg. Sokszor a tulajdonosok érzelmileg is kötődhetnek a lakáshoz, az ingatlannak az életükben betöltött fontos szerepét is beárazzák. A másik ok a tapasztalat hiányából fakad: az ember élete során legfeljebb néhány alkalommal értékesít lakást, szemben az ingatlanközvetítőkkel, akik a piaci rálátásuk miatt is inkább képben vannak az árakkal.