Meddig nőhetnek a magyar ingatlanárak? Van még tere a drágulásnak

napi.hu, 09.27. − Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Tekintsük át, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi év végéhez viszonyítva a járványhatás ellenére további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez az érték. A Visegrádi Négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt a drágulás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.

Melyik a legdrágább vidéki város?

napi.hu, 2018. december 27. – A fővárosi agglomeráció városaiban található panellakások és a budai lakótelepek lakásai keltek el a legrövidebb idő, átlagosan kevesebb, mint másfél hónap alatt. A fővárosi agglomerációban 13 százalékkal nőtt a forgalom. A leghosszabb ideig a kisvárosok lakótelepein meghirdetett lakások tulajdonosai vártak vevőre, ahol átlagosan 3 hónap telt el az értékesítésig. A fővárosi belvárosi használt lakások közel 900 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el, ami 11 százalékos emelkedés 2017-hez képest. A budai kerületek között a csúcstartó az I. kerület, ahol átlagosan 700 ezer forint felett alakult az átlagos négyzetméterár. Vidéken a használt lakások Debrecenben drágultak a legnagyobb mértékben: 2018-ban több mint negyedével nőtt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. A legdrágább vidéki város címét 2018-ban is Sopron vihette el, ahol 2018-ban átlagosan 375 ezer forintot kellett fizetni egy használt társasházi lakás négyzetméteréért.

 

Nagy drágulás a Balatonnál

napi.hu 2018. június 29. – Veszprém a legdrágább, Zalában várható a legnagyobb áremelkedés és Somogyban van a legtöbb építkezés a Balaton mentén. A drágulás mindenhol kiemelkedő, mert az új fejlesztések teljesen átrajzolják a piacot. Az ingatlanárak emelkedése a balatoni otthonoknál is jól látszik. A Balaton vonzáskörzetébe tartozó ingatlanok árai folyamatosan emelkednek, míg 2015 második negyedévében 223 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal találkozhattunk errefelé, addig 2018 tavaszi hónapjaiban már 335 ezer körül volt az átlag.

Az ingatlanfejlesztők egyre nagyobb figyelmet szentelnek a Balaton környéki településeknek. Ennek is köszönhető, hogy Veszprém és Somogy megye így eltudtak húzni Zalához képest, utóbbi ugyanis csak most kezdi bevonzani a befektetőket. Somogy és Veszprém ingatlanárai 2016 második negyedévéig nagyjából együtt mozogtak, ez év második felében azonban Veszprém megyében hatalmas boom történt, köszönhetően az induló lakóprojekteknek és egyéb beruházásoknak. 2018-ban már látható ennek a különbségnek a halványulása, ez abból adódhat, hogy a déli parton is megindultak a nagy volumenű fejlesztések (Siófokon, Zamárdiban, Balatonlellén, Fonyódon, Balatonszemesen).

Meddig drágulnak még a magyar lakások?

napi.hu, 2017.11.08. – Októberben, az előző, júliusi felméréshez képest két ponttal korrigált a GKI fővárosi ingatlanindexe, az országos mutató nem változott. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már nagyjából egy évvel túl vagyunk, de a várakozások még mindig derűlátóak.

Ugyan 2017 első 10 hónapjában nem nőtt a lakáspiaci forgalom az előző évhez képest (sőt, valójában enyhén csökkent), a divatos helyszíneken azonban fennmaradt az erőteljes pörgés, és az árak folyamatos emelkedése is. A jó helyen lévő lakás mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni.

Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.

Most nem érdemes nyaralót venni

napi.hu, 2017.10.28. – Amíg a lakásvásárlást nem érdemes halogatni, mert az árak folyamatosan emelkednek, addig a nyaralók megvételével célszerű várni. Egy nagy ingatlanportál tanulmánya szerint azért érdemes későbbre halasztani a vásárlást, mert az elmúlt évekhez hasonlóan valószínűleg januárban is visszaesnek majd az árak az erős őszi szezon után. Jól példázza ezt az ármozgást a 2016-os év, amikor az első és a második negyedévben 14 millió forintos átlagáron keltek el a nyaralók, a nyár végi 19 millió forintos átlagár után. Az üdülővásárlás szempontjából a legdrágább térségek szinte kivétel nélkül a Balaton közelében helyezkednek el. Míg a legdrágább helyen, Siófokon 29 millió forintba kerül egy nyaraló, addig a keszthelyi térségben csaknem tízmillió forinttal kevesebbért is hozzá lehet jutni egy-egy ingatlanhoz.

Új lakások áraszthatják el a piacot

napi.hu, 2017.11.04. – Egy vezető ingatlanszakértő szerint a következő két évben a mostaninál is több új lakás átadására lehet számítani a jelenlegi ismeretek szerint 2019 végéig tartó 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcsnak köszönhetően.

Magyarországon jelenleg kimagasló építési kedv tapasztalható, ami a kínálatot növelő áfa-csökkentés mellett a keresletet fokozó családi otthonteremtési programnak (CSOK) is betudható. Az idei első háromnegyed évben 50 százalékkal nőtt az átadott lakások száma az előző év hasonló időszakához képest. Az új lakások négyzetméterenkénti átlagos ára Budapesten 650-700 ezer forint között mozog, míg a nyugati országrészben ugyanez 360-400 ezer, a keleti régiókban pedig 350-380 ezer forint. A használt lakásoknál még nagyobb eltérés tapasztalható a főváros és a vidék között: az ilyen típusú budapesti ingatlanok ugyanis átlagosan háromszor drágábbak, mint az ország többi részén találhatók.

Megijedtek az áraktól a lakásvásárlók

napi.hu, 2017.04.06. – Márciusban egy nagy ingatlanközvetítő iroda tranzakciószám-becslése szerint 11 560 ingatlan cserélt gazdát országszerte. Erős volt a márciusi forgalom mely az egy évvel korábbitól való 7 százalékos elmaradással együtt is jelentősen túlmutat a tavalyi második féléven.  A megtorpanást főleg a 2016-ban meredeken emelkedő ingatlanárak okozták – ezt követően a piacnak szüksége volt egy adaptációs időszakra, ahol a vásárolni szándékozók kivárták az árak további irányát.

A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, mely szerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest. Az év első negyedévében eddig összesen 29,6 ezer ingatlan-adásvétel zajlott országszerte. Tavaly és tavalyelőtt valamivel 30 ezer fölött volt ez a szám, de 2013-ban hasonló időszakában még a 18 ezret is alig haladta meg.

Indulhat a lakásárcsökkenés?

napi.hu, 2016.11.29. – Nem csak a Belvárosban, de a külső kerületekben, így Dél-Pesten is lassult az ingatlanpiac az elmúlt hónapokban. Az árak stagnálásba váltottak, de a szakértők szerint akár csökkenés is elképzelhető a közeljövőben. Az ingatlanközvetítők egyöntetű véleménye szerint az értékesítési árak emelkedése mára megállt és a korábbi magas szinten stagnál, de hamarosan akár árcsökkenést is előidézhet, ha ismét megnövekszik a kínálat. Az árfolyamgát egyik hatásaként ugyanis emelkedésnek indulhatnak a korábbi devizahitelesek törlesztőrészletei, ami nyomást gyakorol rájuk, hogy ingatlanaikkal lépjenek ki a piacra. Mindez akár 5-10 százalékos árcsökkenést is eredményezhet. Az alku mértéke viszont egyelőre nem növekedett. Úgy tűnik, hogy a társasházi lakások tulajdonosai nagyon kitartóak; legfeljebb 5 százalékos árcsökkentést lehet elérni az ártárgyalások során a lakások esetében, míg családi házaknál kicsit többet: 5-12 százalékot.

Meglepő hírek a CSOK-ról

napi.hu, 2016.08.29. – Lakást eddig nem nagyon vásárolt senki a családi otthonteremtési támogatásból (CSOK), bár tízezernél is többen igényelték már a támogatást – az új lakások ára viszont jóval a várt, és az indokoltnak tartott fölötti mértékben emelkedett az intézkedés bejelentése óta. Az ingatlanosok szerint „élő embert nem láttak még, aki megkapta a CSOK-ot és vásárolt is lakást”. A program bejelentése után jókorát ugrottak az új építésű ingatlanok árai, viszont csak jövőre készülhetnek el nagyobb számban a CSOK-os igényeknek árban, alapterületben leginkább megfelelő házak, lakások. Hátrányt jelent még, hogy az azonnal fizetőképes készpénzes vevők megelőzik a CSOK-osokat.

Lakásárak változása 2014-2016 között

napi.hu, 2016.06.03. – Tavaly egy nagy ingatlanforgalmazó becslése szerint a használt lakások átlagára 11,6, az új építésűeké 6,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest. Budapesten 2015-ben a használt társasházi lakások átlagárai a legtöbb kerületben 1-20 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, az új építésű társasházi lakások ára 20 százaléknál is többel nőtt néhány kerületben. A használt családi házak, valamint panellakások piacára mérsékeltebb, 5-15 százalékos árnövekedés volt jellemző.

2016 első negyedévében a fővárosban tovább nőttek a lakásárak. Használt társasházi lakásoknál a drágulás megközelítette a 30 százalékot, egyes belvárosi kerületekben meg is haladta azt. Új társasházi, valamint panellakásoknál 25 százalékos a növekedés, míg a családi házaknál 15 százalék alatt maradt a fajlagos árak átlagos emelkedése.