Foglaló átvételi elismervény ellenében?

Mi a teendõ, ha megtaláltuk álmaink lakását és a tulajdonos átvételi elismervény ellenében foglalót szeretne kapni (”A szerzõdést majd ráérünk késõbb is megkötni!”)?

A lakás megvásárlásához két dolog elengedhetetlen: egy friss tulajdoni lap és az ügyvéd vagy közjegyző által elkészített írásbeli szerzõdés megkötése. Amennyiben valamelyik hiányzik, úgy nem vagyunk biztonságban, ne vegyük meg az ingatlant. Akkor sem, ha a tulajdonos arra hivatkozik, hogy rajtunk kívül több komoly érdeklődő is van.

A tulajdoni lap olyan, mint az autóknál a forgalmi engedély: ezen szerepelnek az ingatlan hivatalosan nyilvántartott adatai. A foglaló mértékére vonatkozóan nincs konkrét jogszabályi előírás, a törvény csak azt tartalmazza, hogy a túlzott mértékű foglalót a bíróság kérelemre mérsékelheti. A foglaló mértéke a piaci szokások szerint az ingatlan vételárának 10%-a. Ha semmiképpen nincs módunk arra, hogy az adásvételi szerződést rövid időn belül megkössük, illetve, ha attól tartunk, hogy egyéb érdeklődők gyorsabbak lesznek nálunk, akkor sem tanácsos a 10%-os szokásos foglalót egy átvételi elismervénnyel (adásvételi szerződés nélkül) megfizetni. Ilyen esetben legfeljebb egy jelképes összeget adjuk át az eladónak az átvételi elismervény ellenében (melyben feltüntetjük az ingatlan helyrajzi számát, címét, az eladót, az esetleges haszonélvezőket, az ingatlan esetleges egyéb terheit és a teljes vételárat stb.), de mindenképpen legyünk tisztában azzal a kockázattal, hogy esetleg nem ismerjük az ingatlan pontos jogi helyzetét és nincs mellettünk jogi szakember, aki segítene a dokumentumok elkészítésében.

Mi az a tulajdoni lap?

Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lap tartalmazza.

A tulajdoni lap három részből áll, melyeket római számmal jelölnek. Az első (I.) rész tartalmazza az ingatlan adatait (helyrajzi szám, ingatlan fekvése szerinti település neve, ingatlan alapterülete stb.). A második (II.) rész a tulajdonost (esetleg vagyonkezelőt), illetve annak adatait tünteti fel. A harmadik rész (III.) az ingatlan terheit (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog) tartalmazza és ide jegyeznek be bizonyos jogilag jelentős tényeket is (pl.: kiskorúság, gondnokság alá helyezés, építésügyi korlátozások stb.).

Milyen fajta tulajdoni lapokat kérhetünk?

Bármelyik ingatlan tulajdoni lapjának tartalmát bárki megismerheti. Kérhető hiteles vagy nem hiteles másolat (ez utóbbi olcsóbb és nincs rajta a földhivatal hitelesítő bélyegzője).

Bármelyik ingatlan tulajdoni lapjának tartalmát bárki megismerheti.

A magyarország.hu oldalról évente mindenki két tulajdoni lapot ingyen tölthet le. Éljünk ezzel a lehetőséggel, ellenőrizzük az ingatlanjaink aktuális jogi állapotát!

A következő fajta másolatok kérhetünk:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza, tehát azok a bejegyzések is látszanak, amelyek már törlésre kerültek,
b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket (az aktuális állapotot) tartalmazza.
Tapasztalataink szerint a szemle (ami csak az aktuális adatokat tartalmazza) az esetek 99%-ban jobb választás, mivel a történeti előzményekre (a már törölt adatokra, régi tulajdonosokra stb.) nincs szükség, viszont sokkal hosszabb és áttekinthetetlenebb  lesz tőlük a tulajdoni lap.

Mi az ingatlan-nyilvántartás?

Az ingatlan-nyilvántartás a jogszabály szerint az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanok adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat, tényeket, valamint a jogosultként bejegyzett személyek azonosításához szükséges adatokat

Az ingatlan-nyilvántartás egy elektronikus adatbázis, mely az ingatlan és a tulajdonos adatait, az ingatlan terheit, az ingatlanra vonatkozó, de már megszűnt bejegyzéseket és az ingatlanokra vonatkozó térképeket tartalmazza. Ezen kívül az ingatlan-nyilvántartáshoz tartoznak az ingatlanokra vonatkozó papír alapú okiratok is (pl. az az adásvételi szerződés, ami alapján a tulajdonos tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte).

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés

Az ingatlan esetében a tulajdonjogot főszabályként az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti.

Nem elég tehát az adásvételi szerződés megkötése, földhivatali széljegyzése, a vételár kifizetése és a bejegyzési engedélynek a földhivatalba történő benyújtása, a tulajdonjogot a vevő csak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg.

Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosok

Az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti. A főszabály alól azonban vannak kivételek. Ezek az ingatlan ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosai.

Az ingatlan tulajdonjogát tehát főszabályként az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti. A főszabály alól azonban vannak kivételek. Ezek az ingatlan ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosai.

Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog független attól, hogy a tulajdonos be van-e jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba vagy sem. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos lehet például, aki örökléssel szerzi a tulajdonjogát vagy ilyen lehet a házastárs is, ha az ingatlan a házastársi közös vagyonhoz tartozik.

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatait – bizonyos korlátozásokkal – bárki megismerheti.

Az okiratokban szereplő személyek ügyvédi ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírásával ellátott vagy közjegyzői okiratba foglalt írásbeli engedélyével ismerhetők csak meg a széljegyzés (pl. adásvételi szerződés, amit már benyújtottak, de a földhivatal még nem bírált el) vagy a bejegyzés, illetve törlés alapjául szolgáló iratok (pl. adásvételi szerződés, ami alapján a vevő tulajdonjogát bejegyezték).

Ha ilyen engedélyt nem tudunk szerezni a fenti jogosultaktól, akkor bizonyítanunk kell, hogy az okirat megismerése valamely jogunk érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettségünk teljesítéséhez szükséges.

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége azt jelenti, hogy az oda bejegyzett adatok, jogok és tények valódiságát hitelesen tanúsítja, ezek fennállását ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.

Ezek szerint tehát fel kell tételezni, hogy a földhivatali bejegyzés helyes egészen addig, amíg valaki ennek az ellenkezőjét nem bizonyítja (pl.: a bejegyzett tulajdonost tulajdonosnak kell tekinteni addig, amíg valaki pl. egy halotti anyakönyvi kivonattal nem bizonyítja, hogy az illető meghalt, tehát nem tulajdonos többé).

A közhitelesség azt is jelenti, hogy ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek vagy egy tényt feljegyeztek, akkor senki sem hivatkozhat arra, hogy arról nem tudott. Ezért tanácsoljuk, hogy bármilyen ingatlannal kapcsolatos jogügyletet (pl.: bérleti szerződést is!) csak friss tulajdoni lap ismeretében végezzünk.

Mit jelent a széljegy?

Ha a földhivatalba benyújtunk egy okiratot (pl. egy adásvételi szerződést és ennek kapcsán a tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet), akkor a beadvány iktatószámát, illetve a széljegy rövid tartalmát még e benyújtás napján a földhivatal felvezeti az érintett ingatlan tulajdoni lapjára. Ha a kérelem szerinti változtatást a földhivatal elvégezte, úgy a széljegyet törli.

Ha a földhivatalba benyújtunk egy okiratot, akkor a beadvány iktatószámát, illetve a széljegy rövid tartalmát a földhivatal rövid időn belül felvezeti az érintett ingatlan tulajdoni lapjára. Ha a kérelem szerinti változtatást a földhivatal elvégezte, úgy a széljegyet törli.

A széljegy tehát azt mutatja, hogy az ingatlanra vonatkozóan valamilyen kérelmet nyújtottak be és/vagy valamilyen eljárás van folyamatban, amit a földhivatal még nem bírált el. A széljegyzésnek a tulajdoni lapon feltüntetett tartalma azonban nem mindig ad teljes körű felvilágosítást a mögötte álló jogügyletről. Például, ha egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanból a vevő csak egy részt vásárol meg, akkor a széljegyben csak a vevő neve kerül feltüntetésre, de az nem, hogy melyik tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozik az adásvétel.

Széljegy az ingatlan tulajdoni lapján?

Mit tegyünk, ha a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapján széljegy van feltüntetve? Először is: nem kell megijedni, a széljegy nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami gyanús üzletbe keveredtünk. Másodszor: legyünk óvatosak.

Mit tegyünk, ha a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapján széljegy van feltüntetve? Először is: nem kell megijedni, a széljegy nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami gyanús ügyletbe keveredtünk. Másodszor: legyünk óvatosak.

A legfontosabb, amit tennünk kell, az a széljegy tartalmának a kiderítése. Ez elsősorban az ügyvédünk dolga, de nincs akadálya annak sem, hogy magunk vegyük kezünkbe a dolgot. A széljegyzés alapjául szolgáló okiratokat legegyszerűbben az illetékes földhivatalban  lehet megtekinteni. Az iratokba való betekintés lehetőségeiről lásd az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságáról szóló tippünket.