Meddig nőhetnek a magyar ingatlanárak? Van még tere a drágulásnak

napi.hu, 09.27. − Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Tekintsük át, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi év végéhez viszonyítva a járványhatás ellenére további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez az érték. A Visegrádi Négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt a drágulás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.

Lelassult a lakbérek emelkedése augusztusban

napi.hu, 09.22. − Augusztusban lassult a lakbérek emelkedése: az előző hónaphoz képest országosan és a fővárosban is 1 százalék körüli mértékben – országosan 1,1, Budapesten 1,2 százalékkal – drágultak a kiadó lakások. A hét hónapja tartó folyamatos emelkedés ellenére az árak az egy évvel korábbi szintet átlagosan mindössze 3-4 százalékkal haladták meg – állapította meg KSH-ingatlan.com-lakbérindexről szerdán kiadott legfrissebb jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Abudapesti kínálat gerincét adó belső kerületekben 2,6 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy év alatt, a legjelentősebb fővárosi növekedés a pesti átmeneti kerületekben volt, 5,0 százalék – írja az MTI. Tavaly augusztushoz képest országosan 3,7, Budapesten 2,8 százalékkal nőttek a lakbérek. A 2021. januári mélyponthoz képest Budapesten átlagosan mintegy 9,8 százalékkal magasabb lakbérért hirdették a kiadó lakásokat, ami kerületcsoportonként 7 és 13 százalék között szóródott.

Ahonnan nincs visszaút: változik a földhivatali bejegyzés

napi.hu, 09.17. − 2023. február 1-je után jól gondolja meg, hogy milyen jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ekkor hatályba lépő új telekkönyvi kódex alapján ugyanis nem lesz lehetőségünk arra, hogy a bejegyzést követően “meggondoljuk magunkat”, azaz hogy a bejegyzett jogunk alapjául szolgáló szerződést felbontsuk, és az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítását kérjük. Jóllehet ez egy lényeges szigorítás a jelenlegi szabályokhoz képest, a jogalkotói cél nem teljesen egyértelmű, a várható gyakorlati nehézségek azonban borítékolhatók. Az ingatlanforgalom lényege, hogy a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát átruházza egy másik személyre, és ennek megfelelően a földhivatal bejegyzi az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba. A gyakorlatban időről időre az is előfordul, hogy a felek valamilyen okból utólag meggondolják magukat, és úgy döntenek, hogy felbontják a korábbi tulajdonátruházási szerződést.