Címke: ingatlanos ügyvéd

Lakás- és jelzálogpiac

napi.hu, 01.18. − A tavalyi év egészére jellemző volt, hogy a budapesti ügyfelek több mint harmada 20 millió forint feletti ügyletértékre szerződött le. Szeptember és december között például 42 százalék volt az arányuk, ami 2021-en belül 10 százalékpontos növekedést is alátámaszt. Míg keleten kisebb, addig nyugaton nagyobb mértékben, de negyedévről negyedévre, folyamatosan nőtt az igénylések száma ebben az értékösszegben. Ugyanakkor mindkét vidéki régióban továbbra is a 10-15 millió forint közötti kategória volt a legnépszerűbb egész évben.

Az ügyfelek többsége 20 éves futamidővel kalkulált szerződéskor: míg vidéken az igénylők több mint fele (52, illetve 54 százalék), addig Budapesten 35 százalékuk választotta ezt a konstrukciót. A második legnépszerűbb opció a 25 éves futamidő volt, amit a 10 éves alternatíva követett. Kamatperiódus tekintetében tavaly év végén szinte már nem volt olyan jelzáloghitel-igénylő, aki 5 évnél rövidebb időszakra szerződött volna. A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya egész évben növekvő tendenciát mutatott, 2021-et Budapesten 87, keleten 91, nyugaton pedig 80 százalékon zárta.

Meddig nőhetnek a magyar ingatlanárak? Van még tere a drágulásnak

napi.hu, 09.27. − Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Tekintsük át, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi év végéhez viszonyítva a járványhatás ellenére további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez az érték. A Visegrádi Négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt a drágulás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.