Mennyire vegyük komolyan az idézést?

Idézést kapunk egy bíróságtól, melyből kiderül, hogy azért kell megjelennünk egy tárgyaláson, mert valaki beperelt minket. Egyértelműnek tűnik, hogy az illetőnek nincs igaza. Mennyire vegyük komolyan az idézést?

Idézést kapunk egy bíróságtól, melyből kiderül, hogy azért kell megjelennünk egy tárgyaláson, mert valaki beperelt minket. Egyértelműnek tűnik, hogy az illetőnek nincs igaza. Mennyire vegyük komolyan az idézést?

Nagyon. Először is: ami józan ésszel egyértelmű, az a jog szerint nem feltétlenül az. Ennél fontosabb azonban, hogyha alperesként úgy mulasztjuk el az első tárgyalást, hogy írásbeli védekezést nem terjesztettünk elő, akkor a bíró rögtön bírósági meghagyással kötelezhet minket a kereseti kérelemnek megfelelően. Amennyiben jogi képviselőt bíztunk meg, és ő megy el a tárgyalásra, úgy a mulasztás természetesen nem áll fent.

Szükség van-e ügyvédre?

Per – sőt peren kívüli eljárás – esetén is vegyük igénybe az ügyvédi szolgáltatást.

Per – sőt peren kívüli eljárás – esetén is vegyük igénybe az ügyvédi szolgáltatást.

Anyagi jogi ismeretekre – szakkönyvekből, az internetről és a szomszédtól – viszonylag könnyű szert tenni. Mi ügyvédek néha meg vagyunk döbbenve azon, hogy egy-egy ügyfél milyen szinten ismeri az ő esetét érintő joganyagot.
Ugyanakkor a jogérvényesítés az eljárási törvények és a bírói gyakorlat ismeretét is megköveteli. Laikusok ezzel a legritkább esetben rendelkeznek. Ami anyagi jogi szempontból világosnak és logikusnak tűnik, az teljesen elveszhet, vagy összezavarodhat eljárási hibák miatt.

Segít-e a bíró?

Ha elszánjuk magunkat arra, hogy ügyvéd nélkül vágjunk bele egy perbe, nem számíthatunk a bíró érdemi segítségére.

Ha elszánjuk magunkat arra, hogy ügyvéd nélkül vágjunk bele egy perbe, nem számíthatunk a bíró érdemi segítségére.

Ha viszont azt észleljük, hogy a bíró nyomatékosan felhívja a figyelmünket arra, hogy az eljárás során jogunk van jogi képviselő segítségét igénybe venni, akkor az legtöbbször azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálunk. Legkésőbb ekkor ideje ügyvédhez fordulnunk.

Miért fontos a jó kereset?

Egy per során a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.

Egy per során a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.

Ha tehát valami nekünk „A” jogcímen járna, de igényünket „B” jogcímre hivatkozva próbáljuk érvényesíteni, veszíteni fogunk. NE bízzunk abban, hogy mivel – úgy érezzük – igazunk van, a bíróság erre hibás kereset esetén is tekintettel lesz.

„De hiszen ez nyilvánvaló!”

A per – sajnos – nem az igazságról, hanem a bizonyíthatóságról szól.

A per – sajnos – nem az igazságról, hanem a bizonyíthatóságról szól.

Mindig tartsuk szem előtt, hogy ami nekünk egyértelműnek tűnik, az a bíró számára csak akkor lesz az, ha bizonyítani is tudtuk. A polgári perben nincs hivatalbóli bizonyítás, hiába látja a bíró, hogy mi az a bizonyítás, ami segítene rajtunk, nem fogja elrendelni, ha mi nem indítványozzuk.

Kik ülnek a hátsó padban?

A bíróság tárgyalásai – főszabály szerint – nyilvánosak. Tudomásul kell vennünk, hogy hallgatóságként bárki benn ülhet a perünk során.

A bíróság tárgyalásai – főszabály szerint – nyilvánosak. Tudomásul kell vennünk, hogy hallgatóságként bárki benn ülhet a perünk során.

Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy mi ne hívjunk barátokat, rokonokat, ismerősöket. Egyrészt mert a bírák nem szeretik, másrészt mert nem tudhatjuk mindig biztosan, nem lesz e később szükség valamelyikük tanúkénti meghallgatására. Ennek pedig akadálya lehet, ha a tárgyalás korábbi szakaszában bent ültek a tárgyalóteremben.

Hozzáállás? Dac vagy együttműködés?

Igyekezzünk az eljárási cselekményeket minél korrektebbül segíteni.

Igyekezzünk az eljárási cselekményeket minél korrektebbül segíteni.

A perelhúzó magatartás – azon túl, hogy rendbírsággal sújtható – ellenünk hangolhatja a bírót, amely olyan perekben, ahol tág tere van a bírói mérlegelésnek, akár pervesztést is eredményezhet. Sose felejtsük el: a bíró is ember!

Igazságkeresés, de hol?

Bármely bírósági aktusnál ügyeljünk arra, hogy melyik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság.

Bármely bírósági aktusnál ügyeljünk arra, hogy melyik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság.

A rossz helyre beadott kereset ugyan nem vész el, mert azt a bíróságok megküldik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek, de a hazai – főleg a fővárosi – bíróságok leterheltsége miatt egy-egy ilyen tévedés több hetes, vagy akár több hónapos időveszteséget is eredményezhet.

Mennyivel tartozik?

Ha pénzben kifejezhető követelésünk van valaki felé, a pertárgyérték meghatározásánál ügyeljünk arra, hogy e vonatkozásban csak a tőkére kell figyelemmel lenni.

Ha pénzben kifejezhető követelésünk van valaki felé, a pertárgyérték meghatározásánál ügyeljünk arra, hogy e vonatkozásban csak a tőkére kell figyelemmel lenni.

A kamatokra a keresetben ugyan ki kell térni, de azok nem tartoznak a pertárgyértékhez. Ez fontos az eljárási illeték mértéke, illetve a hatáskör miatt.

„Ha per, úgymond, hadd legyen per”?

Van egy olyan jogászi álláspont, mely szerint egy rossz egyezség is jobb mint egy per. Ebben nagyon sok igazság van. Magyarországon a perek sokáig tartanak és kimenetelük megjósolhatatlan.

A rossz egyezség is jobb, mint egy jó (megnyert) per. A perek drágák, sokáig tartanak, idegesítőek és kockázatosak (kimenetelük nem jósolható meg teljes bizonyossággal).

Mindig próbáljunk megegyezni. A polgári perek jelentős hányada – egy kis jóindulattal és minimális tisztességgel – egyezség útján is megoldható. Vegyünk igénybe megfelelő tapasztalattal rendelkező ügyvédet közvetítőként, aki a feleket egy asztalhoz ülteti, és segít legmegfelelőbb megoldást kidolgozni. Rengeteg idő, pénz és idegesség takarítható meg vele.