Nőtt az ingatlanok ára a CSOK hatására

napi.hu, október 5 − Egy tanulmány szerint nem javított a gyermekvállaláson, de beépült az ingatlanok árába a csok. A támogatás háromnegyedét elvitte az áremelkedés, és a három gyereket vállalók száma nem nőtt az állami milliók hatására sem. Sokan használták fel a támogatást befektetési célú ingatlanok vásárlására. A csok megjelenése a növekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól. Az igénylők 77 százaléka csak a már megszületett gyermeke után igényli a támogatást. Több mint a felük csupán egy kisbabára vállalt kötelezettséget, 45 százalékuk vállalt két gyereket, és csupán a 2 százaléka merte bevállalni, hogy három gyereke születik majd a támogatás felvétele után. A gyermeket előre vállalók jövedelmi szintje jellemzően alacsonyabb volt azokénál, akiknél már megvoltak a gyerekek; számukra nagy segítséget jelentett a csok a saját ingatlan megvásárlásában. 

 

Meddig nőhetnek a magyar ingatlanárak? Van még tere a drágulásnak

napi.hu, 09.27. − Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Tekintsük át, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi év végéhez viszonyítva a járványhatás ellenére további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez az érték. A Visegrádi Négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt a drágulás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.

Megéri-e az agglomerációba költözni?

napi.hu, 2019. január 31. – Egy belvárosi, régi építésű társasházi lakás vagy keresett lakótelepen lévő ingatlan áráért az agglomerációban könnyen családi házat is vásárolhatunk. Az ár mellett a zöld, kertvárosias környezet és az alacsony beépítési sűrűség is erős vonzerő.

Egy másik kutatás, amelyet az Index szemlézett, mindemellett arra mutat rá, hogy az ingázással járó kellemetlenségek a vártnál nagyobb terhet jelenthetnek a kiköltözőknek. A kutatások szerint az emberek túlbecsülik a kertváros pozitív hatásait, s alábecsülik az ingázással járó fáradalmakat, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni. Egy németországi felmérés pénzben is kifejezi az ingázás terheit: számításaik szerint 23 perc egy irányú utazást 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni. Összességében úgy látják, az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent, s egyben komoly stressztényező is az emberek számára.

Erősen indult a balatoni nyaralóvásárlási szezon

napi.hu, 2017.05.25. – 2017 első négy hónapjában egy nagy ingatlanforgalmazó  szerint megközelítőleg 600 ingatlan cserélt gazdát a tóparton. A vevők továbbra is túlnyomórészt magyarok, az árszint a legfelkapottabb településeken megegyezik a fővárosival. A fővárosból – különösen tömegközlekedéssel – nehezebben megközelíthető településeken, így például Badacsonytördemicen, Badacsonytomajban és Balatonberényben az átlagár 100-150 ezer forint körül alakult az idei év első 4 hónapjában. Balatonfüreden egy lakás négyzetméterért 575 ezer forintot kérnek, Tihanyban 700 ezer forint körül mozog az átlag, de közvetlen vízparti nyaralónál nem ritka az 1 millió forintos négyzetméterár sem. A déli parton az elmúlt évek növekvő érdeklődése az idén is folytatódik. A Balaton közelében a telkek is keresetté váltak. Továbbra is csak nyomott áron adhatók el a Balatontól távolabb eső, több szintes, 200 nm körüli, többnyire felújítandó családi házak, a régi „Zimmer Frei” időszakból.

Megtorpant a lakáspiac

napi.hu, 2017.05.04 — Áprilisban országosan 10,6 ezer, azaz a tavalyinál 16 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát egy nagy ingatlaniroda tranzakciószám-becslése szerint. Az áprilisi rossz idő és a húsvét nem kedvezett az ingatlanpiacnak, miután a márciusi kiugró adásvételi kedvet követően az április szerényebb forgalommal zárult. A 10 575 tranzakció ezzel együtt így is kiemelkedő, tavaly nyár óta az egyik legerősebb, azonban az egy évvel ezelőtti azonos időszaktól 16 százalékkal elmarad – olvasható az elemzésben. Az év első négy hónapjában az iroda becslése szerint 40 175 ingatlan cserélt gazdát, 2016-ban ugyanebben a négy hónapban a forgalom megközelítette a 46 ezret, ami 13 százalékkal magasabb érték az ideinél.

Így hat a bűnözés a lakásárra

napi.hu, 2017.04.05 – Elméletben egy környék bűnözési rátája és a lakások ára között szoros az összefüggés, a biztonság rendszerint jól forintosítható formában jelenik meg a piacon. A kapcsolat azonban mégsem ilyen egyértelmű, a lényeg a részletekben rejlik – hangsúlyozta egy ingatlanpiaci elemző. A lakások árát 60-70 százalékban az ingatlan paraméterei, a maradékot a környék minősége, az elérhető szolgáltatások mennyisége és színvonala határozza meg. A bűnözés és a biztonság nagy súllyal esik a latba, de érdemes számba venni, konkrétan milyen bűnesetekről szólnak a statisztikák.

A budapesti belvárosban például hiába a legmagasabb az ezer lakosra jutó bűnözési ráta a police.hu adatai alapján, a lakásárak mégis a legmagasabbak közé tartoznak a városban: a 2014-es 514 ezer forintos kínálati átlagár tavaly 862 ezer forintra emelkedett. Budapesten a betörési toplistát évek óta a középső budai kerületek (kivéve I. kerület) uralják, s bár mindegyikben 30-50 százalékkal csökkent a regisztrált esetek száma, a lakosság számához viszonyítva még mindig magas a betörések száma.