napi.hu, 08.23. − A nyári főszezonban országosan havonta 2,7 százalékkal drágultak az albérletek az egyetemi városokban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, azonban így is elmaradnak a 2020 januári csúcsértékektől. Több helyen havi 10 ezer forinttal nőtt a bérleti díj. Augusztusban országosan 2,7 százalékkal növekedtek a bérleti díjak a kínálati piacon a júniusi szinthez képest, a fővárosban pedig 2,4 százalékos növekedésről tanúskodik a mutató. Az idén januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak. Számítani lehetett az élénkülésre és a bérleti díjak emelkedésére is, főként a nyári albérletszezon júliusi indulása miatt, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után a diákok is megjelentek a keresleti oldalon. Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, az adott városban munkát vállalóknak is szerepük van az élénkülésben. A 2015-ös átlagokhoz képest a lakbérindex szerint az országos bérleti díjak 38 százalékkal, a budapestiek 30 százalékkal voltak magasabbak idén júliusban, ám ez még elmarad a 2020 januárjában elért rekordtól, amikor mind az országos, mind a fővárosi mutató bő 40 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet.
Címke: lakásárak
2021-ben ingatlanár-csökkenés várható
Napi.hu, 12.04. − A várakozások szerint a következő 12 hónapban fővárosban átlagosan 3-4 százalék körüli árcsökkenés várható. A budai zöldövezet és családi házak kivételével a várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások negatívan változtak – azaz a piaci szereplők a túlkínálat jövőbeni erősödése számítanak. Ugyanakkor vidéken a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be. A keleti régióban stagnálásra számít három válaszadóból kettő, az összesített prognózis 3 százalékos árcsökkenést vetít előre. A nyugati országrészben a felmérés résztvevőinek 72 százaléka stagnáló, 22 százaléka csökkenő árakra számít. Az összesített prognózis szerint mindössze 2 százalék körüli lehet az árcsökkenés. A lakásbérleti díjakat illetően a megkérdezettek 57 százaléka csökkenésre, 36 százaléka stagnálásra számít, növekedést mindössze 7 százalékuk vár. A várható díjcsökkenés mértéke a korábbinál kisebb, 5 százalék körüli.
Friss lakáspiaci adatok, 2020 2. negyedév
napi.hu, 11.05. − Budapesten átlagosan 40,3 millió forintért lehet új lakást venni, 2,5 millió forinttal többért, mint 2019-ben. Egy lakás átlagos négyzetméterára a 2019. évi 687 ezerről 784 ezer forintra nőtt. Nyugat-Dunántúl megyeszékhelyein, ahol sok új lakást értékesítettek, 24,4 millióról 27,4 millió forintra emelkedett egy új lakás átlagos ára. A régió kisebb városaiban a jellemző lakásnagyság csökkent, ennek következtében a teljes átlagár változatlansága mellett az átlagos négyzetméterár 375 ezerről 388 ezer forintra emelkedett. A Balaton környéki településeken az újlakás-árak meghaladták a négyzetméterenkénti 600 ezer forintot. Az alföldi megyeszékhelyek közül a jelentősebb újlakás-piaccal rendelkező Debrecenben a 2019. évi 430 ezerről 515 ezer forintra, Kecskeméten 426 ezerről 448 ezer forintra, Nyíregyházán pedig 359 ezerről 378 ezer forintra nőtt az új lakások fajlagos ára.
A 2019-2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt 2018 körül létrejött szerződésekben szabták meg. Emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és kifejezetten csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.
Az átlagos négyzetméterár Budapesten az első negyedévben 643 ezer forinton stagnált, majd a második negyedévben csökkent 610 ezer forintra.
Lakáspiac: megtorpant az áremelkedés?
Napi.hu, 2019. április 30. – Mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme, a fővárosban azonban változatlanul erőteljes, 20 százalék feletti lakásár-dinamika tapasztalható – derül ki az MNB legfrissebb lakásárindexéből.
Az előző negyedévhez képest kissé mérsékeltebb, de továbbra is erőteljes, 22,9 százalékos éves lakásár-növekedést mért Budapesten 2018 negyedik negyedévében az MNB. A legfrissebb lakásárindex a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 18,2 százalékos nominális drágulást mutat éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest.
A községekben az országos átlagtól közel 13 százalékponttal elmaradó,mindössze 2,3 százalékos átlagos éves lakásár növekedést mértek a negyedik negyedévben nominális értelemben, így tovább nőtt a különbség a kisebb és a nagyobb településeken kialakult lakásárszint között.
2018 negyedik negyedévében az összesített MNB lakásárindex szerint országos átlagban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 15,2 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,2 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,6 százalék volt a vizsgált időszakban.
Elszálló lakásárak
napi.hu, 2019. január 29. – Évekkel többet kell dolgozni a jövedelem teljes megspórolása mellett egy lakásért az elmúlt négy év drágulása miatt. Egy átlagos 22,5 millió forintos panel 8,5 évnyi nettó fizetésből érhető el, míg tégla ingatlan esetében 14 évre nyúlik ez az időszak egy nagy ingatlanforgalmazó számításai szerint. Természetesen a vevő foglalkozásától függ, hogy hány havi fizetése teszi ki egy ingatlan árát, ám általánosságban elmondható, hogy a fővárosban panel esetében 103, tégla ingatlan esetében pedig 169 havi nettó fizetést kell teljes egészében félretenni, amennyiben hitel nélkül tervezi valaki a vásárlást.
Legjobban a pénzügyi szektor dolgozói járnak, ahol a magas átlagfizetésnek köszönhetően már 4,5, valamint 7,5 év is elegendő egy saját lakáshoz, de 2014-hez képest természetesen nekik sem lett egyszerűbb. Legnehezebb helyzetben a vendéglátásban dolgozók vannak, de az egészségügyi dolgozók helyzete sem sokkal kecsegtetőbb. Nekik 13 évet kell dolgozni egy panellakásért és 21-22 évet egy tégla ingatlanért. Esetükben már 2014 sem volt sokkal előnyösebb ilyen szempontból, már akkor is 8 és 14 évi fizetést kellett volna összegyűjteni.
Lakást venne? Intő jelek a piacon
napi.hu, 2018. július 23. – Továbbra is nagy a kereslet az új lakások piacán, de a drágulás miatt lassult a pörgés. Egy nagy ingatlanforgalmazó cég vezetője szerint Budapesten évi 7-10 ezer lakás kel el, miközben minimálisan nőtt az értékesítés átfutása az elmúlt egy-két évhez képest az emelkedő árak miatt.
A piaci tapasztalatok szerint vízválasztónak a 30 millió forintos ár bizonyul, az annál drágább új ingatlanoknál lassúbb az értékesítés.
A piac még a minimális áfa hatására sem fordult túlfejlesztésbe, és nincs túlkínálat sem, az építés alatt álló lakások is legkésőbb egy éven belül elkelnek.
Egyes elemzők 2020 után a kínálat kisebb volumenű növekedésére számítanak, és arra, hogy a használt lakások iránt erősödik a kereslet.
Célt tévesztett a kormány csodafegyvere?
napi.hu 2018. július 4. – Az építési boom vége és brutális drágulás várható a lakáspiacon az új építésű lakások értékesítését érintő kedvezményes, ötszázalékos áfa végeztével – véli a Portfolio, Varga Mihály pénzügyminiszter interjúja nyomán. Az ötszázalékos áfára vonatkozó 2019-es határidő lejárta után a közel 25 százalékos drágulás komoly hatást fog gyakorolni a 2020 januárja után kifizetett új lakások részleteire, az építésekre, és nem utolsó sorban az újabb fejlesztésekre.
Varga rögzítette, hogy a kedvezményes áfára vonatkozó törvény a 2016-2019 közötti időszakra vonatkozik, s ezzel a kedvezménnyel az állam demográfiai célja miatt mondott le egy jelentős adóbevételről. Ugyanakkor Budapesten az eladott új lakások 10 százalékát külföldiek veszik meg, a kedvezmény ingatlanbefektetők célpontja lett, ami nem volt célja a kormánynak.
Meddig drágulnak még a magyar lakások?
napi.hu, 2017.11.08. – Októberben, az előző, júliusi felméréshez képest két ponttal korrigált a GKI fővárosi ingatlanindexe, az országos mutató nem változott. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már nagyjából egy évvel túl vagyunk, de a várakozások még mindig derűlátóak.
Ugyan 2017 első 10 hónapjában nem nőtt a lakáspiaci forgalom az előző évhez képest (sőt, valójában enyhén csökkent), a divatos helyszíneken azonban fennmaradt az erőteljes pörgés, és az árak folyamatos emelkedése is. A jó helyen lévő lakás mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni.
Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.
Lakáspiaci kilátások az MNB szerint
napi.hu, 2017.05.12. – Országos átlagban 15,4 százalékkal emelkedtek a hazai lakásárak tavaly, az év végére lassult az éves növekedés, ami az idén is folytatódhat, áll a jegybank legújabb lakáspiaci jelentésében. A legnagyobb mértékű, 22,5 százalékos növekedés Budapesten volt 2016-ban, ami viszont alacsonyabb a korábbi időszakok 25-30 százalékos értékeihez képest. A hazai lakáspiacot továbbra is az árak növekedése és a forgalom bővülése határozza meg, és a megemelkedett keresletre a kínálati oldal is egyértelmű élénküléssel reagált. A harmadszor kiadott jelentés szerint a keresletet változatlanul a háztartások kedvező jövedelmi és munkaerő-piaci helyzete, valamint az alacsony kamatkörnyezet segítette. A jelentés szerint sem az új lakáscélú hitelkihelyezések bővülése, sem a lakásárak országos átlagban számított emelkedése nem tekinthető túlfűtöttnek.
Így hat a bűnözés a lakásárra
napi.hu, 2017.04.05 – Elméletben egy környék bűnözési rátája és a lakások ára között szoros az összefüggés, a biztonság rendszerint jól forintosítható formában jelenik meg a piacon. A kapcsolat azonban mégsem ilyen egyértelmű, a lényeg a részletekben rejlik – hangsúlyozta egy ingatlanpiaci elemző. A lakások árát 60-70 százalékban az ingatlan paraméterei, a maradékot a környék minősége, az elérhető szolgáltatások mennyisége és színvonala határozza meg. A bűnözés és a biztonság nagy súllyal esik a latba, de érdemes számba venni, konkrétan milyen bűnesetekről szólnak a statisztikák.
A budapesti belvárosban például hiába a legmagasabb az ezer lakosra jutó bűnözési ráta a police.hu adatai alapján, a lakásárak mégis a legmagasabbak közé tartoznak a városban: a 2014-es 514 ezer forintos kínálati átlagár tavaly 862 ezer forintra emelkedett. Budapesten a betörési toplistát évek óta a középső budai kerületek (kivéve I. kerület) uralják, s bár mindegyikben 30-50 százalékkal csökkent a regisztrált esetek száma, a lakosság számához viszonyítva még mindig magas a betörések száma.