Címke: ingatlan-adásvétel

Helyreállt az ingatlanforgalom

napi.hu, 06.09. − A harmadik negyedévi adatok szerint már helyreállt az ingatlanforgalom a magyar piacon. Egy nagy ingatlanforgalmazó elemzése szerint ebben a három hónapban ugyanannyi, mintegy 38 ezer adásvétel volt, mint tavaly július-szeptemberben. A társaság az év utolsó negyedévében is kiegyensúlyozott piacot és a tavalyival megegyező aktivitást vár, amely 34-35 ezer adásvételt jelenthet.

Ingatlanelemzői adatok szerint szeptemberben országosan 12 708 ingatlan cserélt gazdát, valamint 75 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel a vásárlók. Szeptemberben ugyan elmaradt az ingatlanforgalom az egy évvel korábbihoz képest mintegy 5 százalékkal, de az egész negyedévet nézve már nyoma sem volt a korábbi visszaesésnek, és a piac az egy évvel ezelőtti intenzitást mutatja.

A jelzáloghitel-piacon szintén fellendülés jelei látszanak a társaság szerint, a becsült 75 milliárd forintos volumen ugyanis megegyezik a tavalyi jegybanki tényadatokkal, és negyedéves összehasonlításban is jól teljesített a piac. Az idei év harmadik negyedévében összesen közel 225 milliárd forint hitelt fordítottak az emberek lakáscélokra a becslések és a jegybanki adatok alapján.

Megtorpant a lakáspiac

napi.hu, 2017.05.04 — Áprilisban országosan 10,6 ezer, azaz a tavalyinál 16 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát egy nagy ingatlaniroda tranzakciószám-becslése szerint. Az áprilisi rossz idő és a húsvét nem kedvezett az ingatlanpiacnak, miután a márciusi kiugró adásvételi kedvet követően az április szerényebb forgalommal zárult. A 10 575 tranzakció ezzel együtt így is kiemelkedő, tavaly nyár óta az egyik legerősebb, azonban az egy évvel ezelőtti azonos időszaktól 16 százalékkal elmarad – olvasható az elemzésben. Az év első négy hónapjában az iroda becslése szerint 40 175 ingatlan cserélt gazdát, 2016-ban ugyanebben a négy hónapban a forgalom megközelítette a 46 ezret, ami 13 százalékkal magasabb érték az ideinél.

Így hat a bűnözés a lakásárra

napi.hu, 2017.04.05 – Elméletben egy környék bűnözési rátája és a lakások ára között szoros az összefüggés, a biztonság rendszerint jól forintosítható formában jelenik meg a piacon. A kapcsolat azonban mégsem ilyen egyértelmű, a lényeg a részletekben rejlik – hangsúlyozta egy ingatlanpiaci elemző. A lakások árát 60-70 százalékban az ingatlan paraméterei, a maradékot a környék minősége, az elérhető szolgáltatások mennyisége és színvonala határozza meg. A bűnözés és a biztonság nagy súllyal esik a latba, de érdemes számba venni, konkrétan milyen bűnesetekről szólnak a statisztikák.

A budapesti belvárosban például hiába a legmagasabb az ezer lakosra jutó bűnözési ráta a police.hu adatai alapján, a lakásárak mégis a legmagasabbak közé tartoznak a városban: a 2014-es 514 ezer forintos kínálati átlagár tavaly 862 ezer forintra emelkedett. Budapesten a betörési toplistát évek óta a középső budai kerületek (kivéve I. kerület) uralják, s bár mindegyikben 30-50 százalékkal csökkent a regisztrált esetek száma, a lakosság számához viszonyítva még mindig magas a betörések száma.

Megijedtek az áraktól a lakásvásárlók

napi.hu, 2017.04.06. – Márciusban egy nagy ingatlanközvetítő iroda tranzakciószám-becslése szerint 11 560 ingatlan cserélt gazdát országszerte. Erős volt a márciusi forgalom mely az egy évvel korábbitól való 7 százalékos elmaradással együtt is jelentősen túlmutat a tavalyi második féléven.  A megtorpanást főleg a 2016-ban meredeken emelkedő ingatlanárak okozták – ezt követően a piacnak szüksége volt egy adaptációs időszakra, ahol a vásárolni szándékozók kivárták az árak további irányát.

A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, mely szerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest. Az év első negyedévében eddig összesen 29,6 ezer ingatlan-adásvétel zajlott országszerte. Tavaly és tavalyelőtt valamivel 30 ezer fölött volt ez a szám, de 2013-ban hasonló időszakában még a 18 ezret is alig haladta meg.

Lakásépítési boomra számítanak a szakértők

napi.hu, 2017.04.03. – Látványos emelkedésnek indulhatnak idén a lakásépítések, az áfaszabályok esetleges változása és a szakemberhiány viszont kedvezőtlen hatással lehet az építőiparra a szakértők szerint. Egy friss elemzés kimutatta, hogy idén annyi társasházi lakást adhatnak át, amennyi utoljára 2010-ben épült, de már a tavalyi csaknem 10 ezer lakásátadás is négyéves rekord volt. A szakértők az előző év rekordszámú építési engedélye miatt számítanak az építkezések megugrására főleg a főváros peremkerületeiben, a vidéki nagyvárosokban és a Balaton környékén, elsősorban az 5 százalékos áfakulcsnak köszönhetően, amely azonban várhatóan csak 2019-ig marad érvényben, így a beruházások elindítására – a tervek és engedélyezések átfutási ideje miatt – már csak 1 évük van a beruházóknak.

Túlárazott ingatlanok a lakáspiacon

napi.hu, 2017.01.05. – A KSH 2015-ös lakásfelméréséből kiderül: a hazai lakóingatlanok fele 10 millió forintnál kevesebbet ér, harmada a 10-20 millió forintos tartományba esik. Csak minden tizedik ára haladja meg a 20 millió forintot, és csupán a magyar lakások kevesebb, mint huszada ér 30 milliónál is többet. De hiába a dübörgő piac, ha egy ingatlant rosszul áraznak, kisebb eséllyel fog elkelni. A sikeres értékesítés kulcsmozzanata a megfelelő árazás, amiben előrébb járnak a tapasztaltabb ingatlanközvetítők.

A túlárazás mögött leggyakrabban két indok húzódik meg. Sokszor a tulajdonosok érzelmileg is kötődhetnek a lakáshoz, az ingatlannak az életükben betöltött fontos szerepét is beárazzák. A másik ok a tapasztalat hiányából fakad: az ember élete során legfeljebb néhány alkalommal értékesít lakást, szemben az ingatlanközvetítőkkel, akik a piaci rálátásuk miatt is inkább képben vannak az árakkal.

Fiatalok első lakása

napi.hu, 2016.12.14. – Egyre inkább tolódik ki az igény és a lehetőség arra, hogy önálló háztartást vezessen egy fiatal. A KSH elmúlt tíz éves adatait figyelembe véve átlagosan 27 és fél évesen hagyják el a szülői fészket a magyar fiatalok.

Az elmúlt tíz évben összesen 280 ezren költöztek első önálló otthonukba, háromnegyedük saját tulajdonú otthonban kezdhetett új életet. Tíz évvel ezelőtt átlagosan kilenc millió forintot költöttek az első otthon megszerzésére, amiből általában egy-másfél szobás lakást vettek.

Ez is biztosan tolódott ki a következő időszakban, bár országos átlagban nézve ez a kilenc millió forint ma sem tűnik soknak, ha a községek, illetve a kisebb városok lakásállományát és piacát is figyelembe vesszük. Egy tíz évvel ezelőtt 9 millióért megvásárolt lakás ma akár ennek a kétszeresét is érheti. Sajnos csak kevesen tudják úgy megvenni a második lakásukat, hogy ehhez nem kell eladniuk az elsőt – a legtöbben 3-4 millió forinttal többért egy, másfél szobával nagyobb lakást vásárolnak maguknak.

Indulhat a lakásárcsökkenés?

napi.hu, 2016.11.29. – Nem csak a Belvárosban, de a külső kerületekben, így Dél-Pesten is lassult az ingatlanpiac az elmúlt hónapokban. Az árak stagnálásba váltottak, de a szakértők szerint akár csökkenés is elképzelhető a közeljövőben. Az ingatlanközvetítők egyöntetű véleménye szerint az értékesítési árak emelkedése mára megállt és a korábbi magas szinten stagnál, de hamarosan akár árcsökkenést is előidézhet, ha ismét megnövekszik a kínálat. Az árfolyamgát egyik hatásaként ugyanis emelkedésnek indulhatnak a korábbi devizahitelesek törlesztőrészletei, ami nyomást gyakorol rájuk, hogy ingatlanaikkal lépjenek ki a piacra. Mindez akár 5-10 százalékos árcsökkenést is eredményezhet. Az alku mértéke viszont egyelőre nem növekedett. Úgy tűnik, hogy a társasházi lakások tulajdonosai nagyon kitartóak; legfeljebb 5 százalékos árcsökkentést lehet elérni az ártárgyalások során a lakások esetében, míg családi házaknál kicsit többet: 5-12 százalékot.

Lepusztult lakások az Airbnb nyomában

napi.hu, 2016.11.15. – Világszerte mind több problémát okoz az airbnb-zés. Fel is lépnek ellene, hiszen konkurenciát jelent a szállodaiparnak, de legfőképpen: csökkenti a hosszú távra bérbe vehető lakások számát, és így emeli a bérleti díjakat. Budapesten is ez a helyzet. Úgy néz ki azonban, hogy sokak számára már elérkezett a kiábrándulás pillanata.

Nagyon sokan vágtak bele komoly reményekkel egy-másfél éve, akár egyetlen lakással a rövid távú lakáskiadásba. Jelentős részük azonban mostanra kénytelen belátni, hogy várakozásaik nem igazolódnak vissza. Ingatlanaikat azóta teljesen lelakták a külföldi turisták, nem hozták a remélt bevételeket, és kiderült, hogy sokkal több velük a munka, mint ha hosszú távra adták volna ki őket.

A rövid távú kiadásnál figyelni kell a lakás marketingjére, az egyes rendezvények időpontjaira, ezeknek megfelelően módosítani az árakat, folyamatosan kezelni a lakást és a vendégeket. Ha valaki csak felrakja a lakását 40 euróért, és várja a jó szerencsét, abból semmi nem lesz.

Mi lesz a lakásárakkal?

napi.hu, 2016.11.10. – A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten lényegében megegyeznek az egy negyedévvel ezelőttivel. Áremelkedésre a következő 12 hónapban a válaszadók 28 százaléka, kisebb-nagyobb árcsökkenésre pedig 19 százalékuk számít. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés továbbra is 1 százalék körüli. Érdeminek mondható, 2 százalék körüli vagy feletti áremelkedés a budai oldalon illetve a pesti belváros divatos részein valószínű. A keleti országrészben a következő egy évben 2, míg nyugaton átlagosan 3 százalék körüli áremelkedésre lehet számítani, az erős területi differenciák fennmaradása mellett. Így az országos index csaknem visszatért a fél évvel ezelőtti szinthez, a fővárosi még kissé elmarad attól. A kapott válaszok alapján a következő 12 hónapban 3-6 százalék áremelkedés valószínű a telekpiacon.