Nőtt az ingatlanok ára a CSOK hatására

napi.hu, október 5 − Egy tanulmány szerint nem javított a gyermekvállaláson, de beépült az ingatlanok árába a csok. A támogatás háromnegyedét elvitte az áremelkedés, és a három gyereket vállalók száma nem nőtt az állami milliók hatására sem. Sokan használták fel a támogatást befektetési célú ingatlanok vásárlására. A csok megjelenése a növekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól. Az igénylők 77 százaléka csak a már megszületett gyermeke után igényli a támogatást. Több mint a felük csupán egy kisbabára vállalt kötelezettséget, 45 százalékuk vállalt két gyereket, és csupán a 2 százaléka merte bevállalni, hogy három gyereke születik majd a támogatás felvétele után. A gyermeket előre vállalók jövedelmi szintje jellemzően alacsonyabb volt azokénál, akiknél már megvoltak a gyerekek; számukra nagy segítséget jelentett a csok a saját ingatlan megvásárlásában. 

 

Ingatlanpiaci rekordok 2020

napi.hu, 01. 04. − Az ingatlanpiac megtorpanása ellenére a leggyorsabb eladások egy napon belül megtörténtek: a fővárosban egy 22. kerületi 200 négyzetméteres, felújítandó családi házat 2020 májusában 38,9 millió forintért értékesítettek egyetlen nap alatt. Egy hajdúböszörményi 110 négyzetméteres, 3 szobás házat pedig 37 millió forintért adtak el 24 órán belül. Az ország legdrágább ingatlana egy Andrássy úti palota: a 2000 négyzetméteres, luxus felszereltségű lakótér egy több mint 1000 négyzetméteres telken található, és 6 milliárd forintért hirdetik. A legdrágább panellakást nem a fővárosban adták el, hanem a Balaton partján: a siófoki 79 négyzetméteres otthonért 74 millió forintot fizettek. A legolcsóbb ingatlan egy a Borsod megyei Négyes településen található romos vályogház: a 60 négyzetméteres, másfél szobás ingatlant és a hozzá tartozó 600 négyzetméteres telket 300 ezer forintos áron dobta piacra a tulajdonosa. 2020 legolcsóbb lakásáért, amely Salgótarjánban található, 600 ezer forintot kér a tulajdonosa.

Koronavírus: új korszak jön a lakáspiacon

Napi.hu – A lakáspiacon is érzékelhető, szinte azonnali változást hozott a koronavírus-járvány és a veszélyhelyzet elrendelése. Általános és jelentősebb áresésnek egyelőre nincsenek jelei, de az alkalmi vételekből egyre több lehet a következő 2-3 hónapban.

A személyes tapasztalatszerzés helyett még inkább felértékelődik a valós és részletes információkat tartalmazó online hirdetések és az ingatlanközvetítők szerepe.

A kereslet az elmúlt hetekben visszaesett, de a kínálat bővült. Emellett a vásárlók többet alkudhatnak a tulajdonosok által megszabott árból, hiszen aki valóban értékesíteni szeretné ingatlanát, az most 10-15 százalékkal kevesebb vevőre hagyatkozhat, mint a veszélyhelyzet előtt.

A kereslet csökkenése annak is köszönhető, hogy vannak, akik most elhalasztják lakásvásárlásukat, ráadásul a kevésbé komoly vételi szándékkal rendelkező ingatlanturisták is eltűnhetnek. Aki vevőként a piacon maradt, az komoly vételi szándékkal, hatékony üzletkötésre törekszik.

Lakáspiac: megtorpant az áremelkedés?

Napi.hu, 2019. április 30. – Mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme, a fővárosban azonban változatlanul erőteljes, 20 százalék feletti lakásár-dinamika tapasztalható – derül ki az MNB legfrissebb lakásárindexéből.

Az előző negyedévhez képest kissé mérsékeltebb, de továbbra is erőteljes, 22,9 százalékos éves lakásár-növekedést mért Budapesten 2018 negyedik negyedévében az MNB. A legfrissebb lakásárindex a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 18,2 százalékos nominális drágulást mutat éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest.

A községekben az országos átlagtól közel 13 százalékponttal elmaradó,mindössze 2,3 százalékos átlagos éves lakásár növekedést mértek a negyedik negyedévben nominális értelemben, így tovább nőtt a különbség a kisebb és a nagyobb településeken kialakult lakásárszint között.

2018 negyedik negyedévében az összesített MNB lakásárindex szerint országos átlagban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 15,2 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,2 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,6 százalék volt a vizsgált időszakban.

Elszálló lakásárak

napi.hu, 2019. január 29. – Évekkel többet kell dolgozni a jövedelem teljes megspórolása mellett egy lakásért az elmúlt négy év drágulása miatt. Egy átlagos 22,5 millió forintos panel 8,5 évnyi nettó fizetésből érhető el, míg tégla ingatlan esetében 14 évre nyúlik ez az időszak egy nagy ingatlanforgalmazó számításai szerint. Természetesen a vevő foglalkozásától függ, hogy hány havi fizetése teszi ki egy ingatlan árát, ám általánosságban elmondható, hogy a fővárosban panel esetében 103, tégla ingatlan esetében pedig 169 havi nettó fizetést kell teljes egészében félretenni, amennyiben hitel nélkül tervezi valaki a vásárlást.

Legjobban a pénzügyi szektor dolgozói járnak, ahol a magas átlagfizetésnek köszönhetően már 4,5, valamint 7,5 év is elegendő egy saját lakáshoz, de 2014-hez képest természetesen nekik sem lett egyszerűbb. Legnehezebb helyzetben a vendéglátásban dolgozók vannak, de az egészségügyi dolgozók helyzete sem sokkal kecsegtetőbb. Nekik 13 évet kell dolgozni egy panellakásért és 21-22 évet egy tégla ingatlanért. Esetükben már 2014 sem volt sokkal előnyösebb ilyen szempontból, már akkor is 8 és 14 évi fizetést kellett volna összegyűjteni.

Egyre nagyobb hiteleket vesznek fel a magyarok

napi.hu, 2018. október 1. – Nem vacakolnak sokat a bankok a lakáshitelek odaítélésével, három héten belül kiderül, hogy az ügyfél megkapja-e a pénzt vagy sem. A folyamatosan erősödő kereslet ellenére nincs torlódás a bankokhoz érkező lakáshitel-kérelmek elbírálásánál: maximum 15 munkanapon belül elintézik az ügyet. Az UniCredit Bank standard jelzáloghiteleinek banki átfutási ideje kilenc munkanap, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig hét-nyolc nap.

A K&H Banknál úgy tájékoztattak, hogy hiánytalan dokumentációnál az átfutási idő öt munkanapon belül van. A CIB Banknál csak annyit árultak el, hogy a minősített fogyasztóbarát lakás­hitelek bevezetésével csökkent az ügyletek átfutási ideje.

A bankok szinte mindegyike a hitelösszeg számottevő emelkedéséről számolt be az elmúlt egy évre vonatkozóan. Az UniCredit Bank ügyfelei által igényelt lakáshitelek átlagos hitelösszege 2018-ban már meghaladta a 13 millió forintot, ez mintegy 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. A K&H-nál közelíti a tízmillió forintot az átlagos összeg, a korábbi kilencmillió helyett.

Kevesen jutnak önkormányzati bérlakáshoz Budapesten

napi.hu, 2018. szeptember 29. – Egy civil szervezet által végzett felmérésből kiderül, hogy a fővárosi lakásállománynak összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás (az országos átlag 2 százalék körül van, a rendszerváltáskor pedig ez az arány Budapesten kb. 50 százalék volt). Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.

Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás található Budapesten, a kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki. Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ami a lakásépítéseket illeti: 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Ezzel szemben tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz.

Lakáshelyzet: döbbenetes adat derült ki 1,3 millió magyar családról

Napi.hu, 2018. augusztus 5. – Átlagosan minden harmadik magyar háztartásnak okoz nehézséget kifizetni a lakhatási költségeit a jövedelmek és a lakáskiadások közötti egyensúly felborulás miatt. A megfizethetőséget a jövedelmi státusz mellett az iskolai végzettség és a lakás típusa határozza meg leginkább. Ha a háztartásoknak  a jövedelmükből túl sokat (35 – 40 százaléknál többet) kell lakhatásra fordítaniuk, megfizethetőségi problémát jelent. A legújabb felmérések szerint  a magyar családok 32 százaléka (1,3 millió háztartás) tartozik ebbe a körbe. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem marad elegendő pénzük arra, hogy társadalmilag elfogadható szinten éljenek.

Nem meglepő, hogy a megfizethetőséggel kapcsolatos lakásproblémára legerősebben a háztartások jövedelmének egyenlőtlensége hat. A legszegényebb 40 százalék közül a háztartások közel 60 százaléka néz szembe megfizethetőségi problémával, míg a leggazdagabb 30 százalékba tartozó családoknak a 10 százaléka.

 

Lassulhat budapesti lakáspiac

Napi.hu, 2018. július 30. – Idén az első félévben összesen 6517 új lakás épült az országban, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építeni tervezett lakások száma 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 első félévében. Budapesten 27 százalékkal csökkent az engedélyek száma. A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.

Az új épületben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 36 százaléka többlakásos épületekben, 6,2 százaléka lakóparkokban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 négyzetméterrel növekedve 101 négyzetméterre  emelkedett.

Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5 százalékkal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17 százalékkal).

Lakást venne? Intő jelek a piacon

napi.hu, 2018. július 23. – Továbbra is nagy a kereslet az új lakások piacán, de a drágulás miatt lassult a pörgés. Egy nagy ingatlanforgalmazó cég vezetője szerint Budapesten évi 7-10 ezer lakás kel el, miközben minimálisan nőtt az értékesítés átfutása az elmúlt egy-két évhez képest az emelkedő árak miatt.

A piaci tapasztalatok szerint vízválasztónak a 30 millió forintos ár bizonyul, az annál drágább új ingatlanoknál lassúbb az értékesítés.

A piac még a minimális áfa hatására sem fordult túlfejlesztésbe, és nincs túlkínálat sem, az építés alatt álló lakások is legkésőbb egy éven belül elkelnek.

Egyes elemzők 2020 után a kínálat kisebb volumenű növekedésére számítanak, és arra, hogy a használt lakások iránt erősödik a kereslet.