napi.hu, 08.23. − A nyári főszezonban országosan havonta 2,7 százalékkal drágultak az albérletek az egyetemi városokban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, azonban így is elmaradnak a 2020 januári csúcsértékektől. Több helyen havi 10 ezer forinttal nőtt a bérleti díj. Augusztusban országosan 2,7 százalékkal növekedtek a bérleti díjak a kínálati piacon a júniusi szinthez képest, a fővárosban pedig 2,4 százalékos növekedésről tanúskodik a mutató. Az idén januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak. Számítani lehetett az élénkülésre és a bérleti díjak emelkedésére is, főként a nyári albérletszezon júliusi indulása miatt, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után a diákok is megjelentek a keresleti oldalon. Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, az adott városban munkát vállalóknak is szerepük van az élénkülésben. A 2015-ös átlagokhoz képest a lakbérindex szerint az országos bérleti díjak 38 százalékkal, a budapestiek 30 százalékkal voltak magasabbak idén júliusban, ám ez még elmarad a 2020 januárjában elért rekordtól, amikor mind az országos, mind a fővárosi mutató bő 40 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet.
Címke: lakáspiac
Friss lakáspiaci adatok, 2020 2. negyedév
napi.hu, 11.05. − Budapesten átlagosan 40,3 millió forintért lehet új lakást venni, 2,5 millió forinttal többért, mint 2019-ben. Egy lakás átlagos négyzetméterára a 2019. évi 687 ezerről 784 ezer forintra nőtt. Nyugat-Dunántúl megyeszékhelyein, ahol sok új lakást értékesítettek, 24,4 millióról 27,4 millió forintra emelkedett egy új lakás átlagos ára. A régió kisebb városaiban a jellemző lakásnagyság csökkent, ennek következtében a teljes átlagár változatlansága mellett az átlagos négyzetméterár 375 ezerről 388 ezer forintra emelkedett. A Balaton környéki településeken az újlakás-árak meghaladták a négyzetméterenkénti 600 ezer forintot. Az alföldi megyeszékhelyek közül a jelentősebb újlakás-piaccal rendelkező Debrecenben a 2019. évi 430 ezerről 515 ezer forintra, Kecskeméten 426 ezerről 448 ezer forintra, Nyíregyházán pedig 359 ezerről 378 ezer forintra nőtt az új lakások fajlagos ára.
A 2019-2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt 2018 körül létrejött szerződésekben szabták meg. Emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és kifejezetten csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.
Az átlagos négyzetméterár Budapesten az első negyedévben 643 ezer forinton stagnált, majd a második negyedévben csökkent 610 ezer forintra.
Lakáspiac: megtorpant az áremelkedés?
Napi.hu, 2019. április 30. – Mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme, a fővárosban azonban változatlanul erőteljes, 20 százalék feletti lakásár-dinamika tapasztalható – derül ki az MNB legfrissebb lakásárindexéből.
Az előző negyedévhez képest kissé mérsékeltebb, de továbbra is erőteljes, 22,9 százalékos éves lakásár-növekedést mért Budapesten 2018 negyedik negyedévében az MNB. A legfrissebb lakásárindex a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 18,2 százalékos nominális drágulást mutat éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest.
A községekben az országos átlagtól közel 13 százalékponttal elmaradó,mindössze 2,3 százalékos átlagos éves lakásár növekedést mértek a negyedik negyedévben nominális értelemben, így tovább nőtt a különbség a kisebb és a nagyobb településeken kialakult lakásárszint között.
2018 negyedik negyedévében az összesített MNB lakásárindex szerint országos átlagban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 15,2 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,2 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,6 százalék volt a vizsgált időszakban.
Ezek a legmenőbb lakások ma a piacon
napi.hu, 2018. szeptember 28. – Tovább dübörög a magyar lakáspiac: a második félévben még az előző időszakhoz képest is megugrott a kereslet. Különösen nagy az érdeklődés a cirkófűtésű lakások iránt. Júniusban éves összevetésben 12 százalékkal, júliusban már 15 százalékkal, augusztusban pedig 24 százalékkal volt magasabb az egy lakásra jutó kereslet, ezt követte a szeptemberi 41 százalékos éves növekedés. A látványos élénkülés részben azzal magyarázható, hogy az októbertől életbe lépő lakáshitel-szigorítások és a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig tartó kedvezményes lakásáfa esetleges emelkedése miatt sokan igyekeztek előrehozni a lakásvásárlást. A gázfűtés a legnépszerűbb. A cirkófűtéses lakások kiemelkednek a mezőnyből, az érdeklődők 32 százaléka szeretne ilyen lakást. Gázkonvektoros fűtést szeretne a keresők 16 százaléka, távfűtés lakást 11 százalékuk. A szakértő azzal magyarázza a sorrendet, hogy a lakáskeresők a cirkófűtést tartják az egyik leggazdaságosabbnak. A gázkonvektoros fűtés népszerűsége pedig a garzonlakások iránti erős keresletből táplálkozik, a garzonok nagy részében ugyanis ez a fűtés a jellemző. A távfűtés magas aránya pedig a panelek népszerűségének köszönhető.
Lassulhat budapesti lakáspiac
Napi.hu, 2018. július 30. – Idén az első félévben összesen 6517 új lakás épült az országban, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építeni tervezett lakások száma 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 első félévében. Budapesten 27 százalékkal csökkent az engedélyek száma. A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
Az új épületben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 36 százaléka többlakásos épületekben, 6,2 százaléka lakóparkokban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 négyzetméterrel növekedve 101 négyzetméterre emelkedett.
Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5 százalékkal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17 százalékkal).
Célt tévesztett a kormány csodafegyvere?
napi.hu 2018. július 4. – Az építési boom vége és brutális drágulás várható a lakáspiacon az új építésű lakások értékesítését érintő kedvezményes, ötszázalékos áfa végeztével – véli a Portfolio, Varga Mihály pénzügyminiszter interjúja nyomán. Az ötszázalékos áfára vonatkozó 2019-es határidő lejárta után a közel 25 százalékos drágulás komoly hatást fog gyakorolni a 2020 januárja után kifizetett új lakások részleteire, az építésekre, és nem utolsó sorban az újabb fejlesztésekre.
Varga rögzítette, hogy a kedvezményes áfára vonatkozó törvény a 2016-2019 közötti időszakra vonatkozik, s ezzel a kedvezménnyel az állam demográfiai célja miatt mondott le egy jelentős adóbevételről. Ugyanakkor Budapesten az eladott új lakások 10 százalékát külföldiek veszik meg, a kedvezmény ingatlanbefektetők célpontja lett, ami nem volt célja a kormánynak.
Meddig drágulnak még a magyar lakások?
napi.hu, 2017.11.08. – Októberben, az előző, júliusi felméréshez képest két ponttal korrigált a GKI fővárosi ingatlanindexe, az országos mutató nem változott. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már nagyjából egy évvel túl vagyunk, de a várakozások még mindig derűlátóak.
Ugyan 2017 első 10 hónapjában nem nőtt a lakáspiaci forgalom az előző évhez képest (sőt, valójában enyhén csökkent), a divatos helyszíneken azonban fennmaradt az erőteljes pörgés, és az árak folyamatos emelkedése is. A jó helyen lévő lakás mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni.
Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.
Lakáspiaci kilátások az MNB szerint
napi.hu, 2017.05.12. – Országos átlagban 15,4 százalékkal emelkedtek a hazai lakásárak tavaly, az év végére lassult az éves növekedés, ami az idén is folytatódhat, áll a jegybank legújabb lakáspiaci jelentésében. A legnagyobb mértékű, 22,5 százalékos növekedés Budapesten volt 2016-ban, ami viszont alacsonyabb a korábbi időszakok 25-30 százalékos értékeihez képest. A hazai lakáspiacot továbbra is az árak növekedése és a forgalom bővülése határozza meg, és a megemelkedett keresletre a kínálati oldal is egyértelmű élénküléssel reagált. A harmadszor kiadott jelentés szerint a keresletet változatlanul a háztartások kedvező jövedelmi és munkaerő-piaci helyzete, valamint az alacsony kamatkörnyezet segítette. A jelentés szerint sem az új lakáscélú hitelkihelyezések bővülése, sem a lakásárak országos átlagban számított emelkedése nem tekinthető túlfűtöttnek.
Megtorpant a lakáspiac
napi.hu, 2017.05.04 — Áprilisban országosan 10,6 ezer, azaz a tavalyinál 16 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát egy nagy ingatlaniroda tranzakciószám-becslése szerint. Az áprilisi rossz idő és a húsvét nem kedvezett az ingatlanpiacnak, miután a márciusi kiugró adásvételi kedvet követően az április szerényebb forgalommal zárult. A 10 575 tranzakció ezzel együtt így is kiemelkedő, tavaly nyár óta az egyik legerősebb, azonban az egy évvel ezelőtti azonos időszaktól 16 százalékkal elmarad – olvasható az elemzésben. Az év első négy hónapjában az iroda becslése szerint 40 175 ingatlan cserélt gazdát, 2016-ban ugyanebben a négy hónapban a forgalom megközelítette a 46 ezret, ami 13 százalékkal magasabb érték az ideinél.