Megéri-e az agglomerációba költözni?

napi.hu, 2019. január 31. – Egy belvárosi, régi építésű társasházi lakás vagy keresett lakótelepen lévő ingatlan áráért az agglomerációban könnyen családi házat is vásárolhatunk. Az ár mellett a zöld, kertvárosias környezet és az alacsony beépítési sűrűség is erős vonzerő.

Egy másik kutatás, amelyet az Index szemlézett, mindemellett arra mutat rá, hogy az ingázással járó kellemetlenségek a vártnál nagyobb terhet jelenthetnek a kiköltözőknek. A kutatások szerint az emberek túlbecsülik a kertváros pozitív hatásait, s alábecsülik az ingázással járó fáradalmakat, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni. Egy németországi felmérés pénzben is kifejezi az ingázás terheit: számításaik szerint 23 perc egy irányú utazást 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni. Összességében úgy látják, az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent, s egyben komoly stressztényező is az emberek számára.

Mi alapján vesz lakást a magyar?

napi.hu, 2017.05.29. – A saját ingatlannal rendelkező magyarok jellemzően 27 évesen jutnak hozzá első saját tulajdonú otthonukhoz, és kétharmaduk nem is költözik innen tovább, akik pedig mégis, azoknak csaknem kétharmada ragaszkodik addigi lakóhelyéhez – derül ki egy kutatásból. A válaszadók több mint kétharmada maximum három hónapig keresett új ingatlant, harmaduknak (30 százalék) ehhez egy hónapnál is rövidebb időre volt szüksége, és csak 17 százalékuk keresett fél évnél tovább. A legtöbben (63 százalék) négy vagy több ingatlant is megnéznek, de a válaszadók ötöde (19 százalék) rögtön az első megtekintett ingatlant megvette. A kiválasztásnál nem meglepő módon a legtöbben anyagi tényezőket vesznek figyelembe (66 százalék az ingatlan árát, 40 százalék pedig a rendelkezésére álló pénzösszeget), de az ingatlan elhelyezkedése (52 százalék) és állapota (43 százalék) is fontos szempont. Azt azonban, hogy új vagy használt lakásról van-e szó, mindössze a megkérdezettek 5 százaléka veszi tekintetbe.

Megfordult az agglomerációs trend

napi.hu, 2016.09.26. – Évente csaknem 0,6 százalékkal növekszik Budapest népessége, miközben jelentősen csökkent az agglomeráció népszerűsége. A főváros belső kerületei egyre vonzóbbak a lakásvásárlóknak, ami a lakásárak emelkedésében is megmutatkozik. Budapest – több vidéki nagyvárosunkhoz hasonlóan – a nyugati metropoliszokat is elérő elszlömösödés (elszegényedés, gettósodás) veszélyével nézett szembe 10-15 évvel ezelőtt. A fejlesztési projekteknek köszönhetően azonban újra a belváros felé fordult a fizetőképes lakáskeresők érdeklődése. Az agglomeráció népességnövekedése lelassult: míg egyes települések népessége az ezredfordulót követően akár évi 4-7 százalékkal is bővült, ma már alig találunk 1 százaléknál nagyobb bővülést elérő települést Budapest környékén.