napi.hu, 08. 27. – Egy felmérésben a megkérdezettek 46 százaléka elsősorban ingatlanba fektetné a tízmillió forintját. A második helyen a deviza áll, de jócskán lemaradva. 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy dollárba vagy euróba tenné a pénzt. A harmadik helyen az arany áll, 11 százalék a nemesfémben bízik a legjobban, és a lakosság mindössze 10 százaléka vásárolna a pénzből állampapírt. Kockázatosabb befektetésekben, részvényben például mindössze 5 százalék gondolkozik, és ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy kriptovalutát vásárolnának 10 millió forintból. Az utóbbi még a részvénynél is kockázatosabb befektetésnek számít. Kedvező fejlemény, hogy mindössze 3 százalék válaszolta azt a felmérésben, hogy készpénzben tartaná a tízmillió forintot, és 8 százalék volt, aki egyéb befektetést választott volna. A nők 54 százaléka ingatlanba fektetné a tízmillió forintot, a férfiaknál ez az arány mindössze 38 százalékos volt. A férfiaknál a második helyen az állampapír állt, de nem sokkal maradt le a népszerűségi listán az euró és a dollár, valamint az arany. A nőknél a második legnépszerűbb befektetésbe a deviza, ezt követi az arany, és csak a negyedik helyen áll az állampapír.
Címke: befektetés
Lepusztult lakások az Airbnb nyomában
napi.hu, 2016.11.15. – Világszerte mind több problémát okoz az airbnb-zés. Fel is lépnek ellene, hiszen konkurenciát jelent a szállodaiparnak, de legfőképpen: csökkenti a hosszú távra bérbe vehető lakások számát, és így emeli a bérleti díjakat. Budapesten is ez a helyzet. Úgy néz ki azonban, hogy sokak számára már elérkezett a kiábrándulás pillanata.
Nagyon sokan vágtak bele komoly reményekkel egy-másfél éve, akár egyetlen lakással a rövid távú lakáskiadásba. Jelentős részük azonban mostanra kénytelen belátni, hogy várakozásaik nem igazolódnak vissza. Ingatlanaikat azóta teljesen lelakták a külföldi turisták, nem hozták a remélt bevételeket, és kiderült, hogy sokkal több velük a munka, mint ha hosszú távra adták volna ki őket.
A rövid távú kiadásnál figyelni kell a lakás marketingjére, az egyes rendezvények időpontjaira, ezeknek megfelelően módosítani az árakat, folyamatosan kezelni a lakást és a vendégeket. Ha valaki csak felrakja a lakását 40 euróért, és várja a jó szerencsét, abból semmi nem lesz.
Hogyan kell megállapítani a tartós lakáskiadásból származó jövedelmet?
napi.hu, 2016.08.13. – A tartós ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a jövedelem kiszámításánál a bevételt csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Kell-e adószám a lakáskiadáshoz?
napi.hu, 2016.09.06. – A NAV a közelmúltban közleményt adott ki ezzel kapcsolatban. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, kivéve, ha a bérbeadó valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát választ. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.
Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, amely az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos időre szóló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak — a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatást csak adószámmal lehet végezni, és a település jegyzőjénél kell bejelenteni.
MNB: Fizessen 30 millió forintig a Beva
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvénymódosítást kezdeményez, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) a mostani 20 ezer euró, vagyis nagyjából 6 millió forint helyett 100 ezer euró, vagyis közel 30 millió forint értékhatárig nyújtson biztosítást a befektetőknek.
2015. április 7 — Az index.hu szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvénymódosítást kezdeményez, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) a mostani 20 ezer euró, vagyis nagyjából 6 millió forint helyett 100 ezer euró, vagyis közel 30 millió forint értékhatárig nyújtson biztosítást a befektetőknek.
Ez persze azt is jelentené, hogy a befektetési szolgáltatóknak sokkal többet kellene befizetniük az alapba.
Az MNB közleményében azt írja, hogy a 20 ezer eurós garancia európai elvárás, semmi nem zárja ki viszont, hogy ennél nagyobb és átfogóbb biztosítást nyújtson a befektetőknek az egyes tagállamok szabályozása.
A jegybank egyben azt is kezdeményezi, hogy vonják össze a Bevát és az Országos Betétbiztosítási Alapot.