Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
A gondatlanságnak szintén két alakzata van, az első a tudatos gondatlanság, a második a hanyagság.
Mivel a gondatlan elkövetés csak egyes bűncselekményeknél büntetendő, ezért az eshetőleges szándék (a következményeket nem kívánja, de azokba belenyugszik) és a tudatos gondatlanság (könnyelműen bízik a következmények elmaradásában) közötti „keskeny gyepűn” való mozgás perdöntő lehet.