napi.hu, 2016.11.10. – A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten lényegében megegyeznek az egy negyedévvel ezelőttivel. Áremelkedésre a következő 12 hónapban a válaszadók 28 százaléka, kisebb-nagyobb árcsökkenésre pedig 19 százalékuk számít. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés továbbra is 1 százalék körüli. Érdeminek mondható, 2 százalék körüli vagy feletti áremelkedés a budai oldalon illetve a pesti belváros divatos részein valószínű. A keleti országrészben a következő egy évben 2, míg nyugaton átlagosan 3 százalék körüli áremelkedésre lehet számítani, az erős területi differenciák fennmaradása mellett. Így az országos index csaknem visszatért a fél évvel ezelőtti szinthez, a fővárosi még kissé elmarad attól. A kapott válaszok alapján a következő 12 hónapban 3-6 százalék áremelkedés valószínű a telekpiacon.
Címke: adás-vétel német nyelven
Változásokat tervez a NAV vezetősége
napi.hu, 2016.10.05. – A cél az lenne, hogy az adózónak is igaza lehessen az adóhatósággal folytatott vitáiban (jelenleg a perek 80 százalékát a hatóság nyeri), és hogy a hatóság kevesebbet zaklassa a tisztességesen adózókat. A független szakértők viszont rossz ötletnek tartják, hogy az adóhatóság kevesebbet foglalkozzon a névtelen bejelentésekkel, ezek ugyanis pótolhatatlan információforrást jelentenek.
A NAV vezetése elégedetlen azzal is, hogy a hatóság jelenleg alig ad esélyt az adózóknak arra, hogy megfizessék a tartozásukat. Már az első vagy a második banki napon leveszik inkasszóval a számlájáról a pénzt. A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a felszólítások és a helyszíni végrehajtások lassúbbak és költségesebbek, mint az inkasszó.
Megfordult az agglomerációs trend
napi.hu, 2016.09.26. – Évente csaknem 0,6 százalékkal növekszik Budapest népessége, miközben jelentősen csökkent az agglomeráció népszerűsége. A főváros belső kerületei egyre vonzóbbak a lakásvásárlóknak, ami a lakásárak emelkedésében is megmutatkozik. Budapest – több vidéki nagyvárosunkhoz hasonlóan – a nyugati metropoliszokat is elérő elszlömösödés (elszegényedés, gettósodás) veszélyével nézett szembe 10-15 évvel ezelőtt. A fejlesztési projekteknek köszönhetően azonban újra a belváros felé fordult a fizetőképes lakáskeresők érdeklődése. Az agglomeráció népességnövekedése lelassult: míg egyes települések népessége az ezredfordulót követően akár évi 4-7 százalékkal is bővült, ma már alig találunk 1 százaléknál nagyobb bővülést elérő települést Budapest környékén.
Vontatottan halad a CSOK
napi.hu, 2016.09.27. – A lelkesedés óriási volt, egyelőre mégsem tűnik igazi sikertörténetnek a CSOK. Az ingatlanközvetítő szakemberek szerint a legnagyobb gond az, hogy a várakozásokhoz képest lassan zajlik a támogatás odaítélése és kifizetése, ami miatt viszont a kivitelezők kerülnek rendkívül nehéz helyzetbe. A CSOK nem úgy működik az újépítésű ingatlanok vásárlásánál, mint egy bankhitel, amit igénybe lehet venni már az építés során. Valakinek előfinanszíroznia kell a folyamatot, amit vagy a vevő, vagy a beruházó tesz meg. A legtöbben csak várnak a CSOK-ra, holott a szerződéseket már hónapokkal ezelőtt aláírták. A szerződéseket rendszeresen visszadobják a bankok különböző kifogásokkal, hiánypótlásra hivatkozva, módosításokat kérve. Az elmúlt hónapok rossz tapasztalatai miatt a kivitelezők egyre kevésbé szeretik a csokos vásárlókat, és sokszor kérik azt az ingatlanközvetítőtől, hogy ne hozzanak olyan vevőket, akik támogatásból szeretnének új építésű ingatlant vásárolni.
Jön az albérletadó? – Megszólalt a minisztérium
napi.hu, 2016.09.12. – Az utóbbi napokban ismét felmerült ennek az új adónemnek a kérdése, a Nemzetgazdasági Minisztérium ezért állásfoglalásban tisztázta a helyzetet. A lakáskiadás után több mint 25 éve adózni kell, ebben semmi újdonság nincsen. A szabályozás egyértelmű: ha valaki szálláshelymegosztó portálon keresztül adja ki lakását, az adóköteles fizetővendéglátásnak minősül, amelyhez adószám kiváltása, illetve a tevékenység végzéséhez a jegyző engedélye szükséges. Aki pedig hosszú távra adja ki lakását, az bérbeadás, vagyis albérlet-kiadás, amely után ugyancsak adót kell fizetni, viszont ebben az esetben nincs szükség adószám kiváltására.
Az NGM szerint kétségtelen tény, hogy az internetes közösségi szálláshelymegosztó portálok kiszélesítették a hazai bérbeadók lehetőségeit. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal már tavasszal megkezdte az adatok elemzését. Egyetlen portál adatainak szisztematikus vizsgálatából kiderült, hogy májusban 5206 bérbeadó 8299 ingatlant kínált.
Hogyan kell megállapítani a tartós lakáskiadásból származó jövedelmet?
napi.hu, 2016.08.13. – A tartós ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a jövedelem kiszámításánál a bevételt csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Kell-e adószám a lakáskiadáshoz?
napi.hu, 2016.09.06. – A NAV a közelmúltban közleményt adott ki ezzel kapcsolatban. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, kivéve, ha a bérbeadó valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát választ. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.
Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, amely az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos időre szóló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak — a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatást csak adószámmal lehet végezni, és a település jegyzőjénél kell bejelenteni.
Meglepő hírek a CSOK-ról
napi.hu, 2016.08.29. – Lakást eddig nem nagyon vásárolt senki a családi otthonteremtési támogatásból (CSOK), bár tízezernél is többen igényelték már a támogatást – az új lakások ára viszont jóval a várt, és az indokoltnak tartott fölötti mértékben emelkedett az intézkedés bejelentése óta. Az ingatlanosok szerint „élő embert nem láttak még, aki megkapta a CSOK-ot és vásárolt is lakást”. A program bejelentése után jókorát ugrottak az új építésű ingatlanok árai, viszont csak jövőre készülhetnek el nagyobb számban a CSOK-os igényeknek árban, alapterületben leginkább megfelelő házak, lakások. Hátrányt jelent még, hogy az azonnal fizetőképes készpénzes vevők megelőzik a CSOK-osokat.
Lakásárak változása 2014-2016 között
napi.hu, 2016.06.03. – Tavaly egy nagy ingatlanforgalmazó becslése szerint a használt lakások átlagára 11,6, az új építésűeké 6,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest. Budapesten 2015-ben a használt társasházi lakások átlagárai a legtöbb kerületben 1-20 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, az új építésű társasházi lakások ára 20 százaléknál is többel nőtt néhány kerületben. A használt családi házak, valamint panellakások piacára mérsékeltebb, 5-15 százalékos árnövekedés volt jellemző.
2016 első negyedévében a fővárosban tovább nőttek a lakásárak. Használt társasházi lakásoknál a drágulás megközelítette a 30 százalékot, egyes belvárosi kerületekben meg is haladta azt. Új társasházi, valamint panellakásoknál 25 százalékos a növekedés, míg a családi házaknál 15 százalék alatt maradt a fajlagos árak átlagos emelkedése.
Átmeneti volt a hangulatjavulás – új elemzés érkezett
napi.hu: A GKI legfrissebb építőipari bizalmi indexe áprilisban ugyanannyit (öt pontot) csökkent, mint amennyit márciusban emelkedett. Ez a mutató nyolc-tíz hónapja a korábbinál alacsonyabb szinten, egy viszonylag szűk sávban mozog. Miért nem bővül jobban a termelés? Többek között azért, mert jelentősen nőtt a munkaerőhiány termelésbővítést hátráltató hatása. A rendelkezésre álló munkaerő korlátozottsága leginkább a kisebb (50 fő alatti) cégeket zavarja. A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése az építőipari termelők körében áprilisban az előző hónaphoz képest lényegében nem változott (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A derű- és borúlátóak aránya áprilisban 18 és 17 százalék volt, éppúgy, mint márciusban.